Mennydörgő sündörgő

Kinek hiányzik a veszekedés? Mégis ez folyik orrán-száján a világnak. Elmegyek a költészet napjára, s a teltházas közönség két tébolyultat figyel, amint eljátszik egy idegtépő vitát. Ordítoznak. Minek? Ez nem szórakoztat, inkább fáj. Örül az ember, ha nem kell ilyet hallgatnia.
.
A másik panaszolja, hogy kiabálva leszidták, pedig egyrészt valóban hibázott, másrészt nem a megmondáson, hanem a hogyanján volt a hangsúly: miért kell kiabálva? Egy érzékeny lélek ettől csak sírva fakad. Ebben igaza van.
.
Imádom a csendet. Gyűlölöm a zajt, a veszekedést. Inkább választom ezerszer a magányt, semmint hallgassam a megőrült világot, ahogy tombol. Most múlt el a vihar. A mennydörgés ezerszer kellemesebb, mint a durva szavak.
.
Quimby - Ulrtavaló

Hol a helyem

Az a fajta vagyok, aki hajlamos a nosztalgiára. Ilyenkor bánom, hogy nem inkább a pörgős kaszthoz tartozom, akik sosem késnek le semmiről. Igyekszem persze az esetek többségében, igyekszem, kivéve, amikor... rámkiált a dermesztő helyzet ismét, hogy lassabban halad az élet, mint egy sakkjátszma.
.
Itt van ez a Napoleon Boulevard. Abban az évben indult, mint amikor én születtem. Rájöttem, tetszetős a zenéjük az én füleimnek. Korkép. Korkép? Nem emlékezhetek én arra, amikor még iskolás se voltam! Mégis a helyzet úgy érzem, változatlan. De azért a "Légzésünk nyugodt, boldogok vagyunk" sor nem igaz. Tán nem volt akkor se? Talán... Ki emlékszik már rá. Én bizony nem! Ja, hogy miről is beszélek? Semmit nem teszek, csak a falnak fordulok...

.
Napoleon Boulevard - Álmunkra vigyáz

A fénybe nézz

Öreg hiba, hogy lehetnék bármi, de nem lehetek, ha nem tudom, mi az. Ha választok, leszűkíteném a kört. Beskatulyázódhatnék. Vágyom rá, és egyben félek tőle, hogy majd egyszerű lesz definiálnom magam. Mert most nem tudom: hivatalosan álláskereső voltam, vagyok, miközben dolgozom. Tanítok? Próbálkozok? Túlzás. Hivatalosan asszisztens leszek, de igazából tanár. Óraadó. Hivatalosan ott lakom, ahol nem. Stb.
.
Mire várok, mire vágyok? Erre? Nem. Most mégis ebben leltem nyugalmat. Várva a nyarat, amikorra talán eldönthetném, hogyan tovább. Reménykedem valamiben, a nem tudom miben. Hogy ugyan most levül vannak a dolgok a világban, de majd felülkerekedünk. És boldogan élünk, amíg meg nem halunk. Mint a mesében.
.
Ákos - A fénybe nézz!

Játsszunk tovább!

A helyzet csak bonyolódik. Nem ismerem a lapokat, amit a másik tartogat. Ebből handolás lesz, s könnyen lehet, hogy nem nekem. Nem jó a lapjárás. Csak húzok a pakliból, remélve a szerencsét. Még nem nyertem egyszer sem. Csakhogy ez egy olyan játék, hogy aki belekezd, nem hagyhatja abba. Elvileg ismerem a szabályokat. Ezt a játszmát is elveszítem. Úgy érzem, hasonló esély van megnyerni a lottó ötöst, mint munkahelyet találni. A lottóra azért kisebb az esélyem, mert nem játszom.
.
Azt írtam volna nagy optimista fejjel, hogy olyan nem létezik, hogy valaki sosem nyer. Valamikor csak bejön. De a lottó képével már nem így áll a helyzet. Rengeteg lottójátékos játszik egy életen át, anélkül, hogy nyerne.
.
Demjén Ferenc - Játsszunk tovább!

Két oldali iskolaundor

Azt mondom, hogy alkalmatlan vagyok a szerepre. Normális esetben persze kirúgnának, de ez nem arról szól. Itt csak kínlódni lehet. Irigylem azokat, akik nem őrülnek ebbe bele. Ők azok általában, akiknek nincs hozzá végzettségük, így nem is tudják, elvileg milyennek kellene lenni a dolgoknak. Próbálkozom? Hanyagul veszem? Vagy túl komolyan veszem? Azt hiszem, amit le kellene szarnom, azt túl komolyan veszem, amit komolyan kellene vennem, azt meg leszarom.
.
Menekülnék. Satuban, vagy kényszerzubbonyban lehet az embernek hasonló érzése. A legmocskosabb barmot is a tenyerén hordozza a világ, míg a szegény szerencsétlen jóravalóból maximum Goriot apó - anyó lehet. Kifacsarnak, mint egy citromot, majd... alig várom, hogy eldobjanak, csak szabaduljak már! Persze jobb, mint egy szuper cellában, mert legalább nem 24 órában kell elviselnem a valóban elvetemülteket.
.
Ez itt a kiképző. Én tehetetlen vagyok. Nem szólhatok senkinek, s ha szólok, falra hányt borsó, amivel csak magamat járatom le. Gondolta a fene, hogy a tanulás nem való semmire. Engem nem erre a mocskos világra készítettek fel. Gyűlölöm a helyet, ahonnan naponta hazajövök! Reményt csak az ad, hogy van néhány ember, aki szereti a saját dolgát a világban. Ezek szerint létezik olyan is! Bárcsak egyszer (minél előbb) nekem is megadatna egy ilyen hely! Jelenleg ez a legfőbb vágyam.

.
Pál utcai fiúk - Legelő

Optimista elégedetlen

A célom az, hogy jó ember legyek, s közben megtanuljam a leckét: nem elég kiszolgálni másokat, ha közben arra törekszem, hogy önállóan is megálljam a helyem az életben. Persze együtt azzal a személlyel, aki szeret és megosztja az életét velem. És akit én is viszontszeretek, akivel három hónapja gyűrűt cseréltünk. Most írok, pedig boldog vagyok! Annyira, hogy erről tudósítanom kell!
.
Úgy érzem, ismét elkezdett pörögni az életem. Végre nem csak várok ölbe tett kézzel a szebb jövőre, hanem teszek is érte. Persze tisztában vagyok vele, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ettől, egyszercsak Kánaánban találom magam. Ismerem az ördögit és az angyalit egyaránt. Az osztályteremben össze van zárva a két oldal, s nekem ezt kell megtanulni kezelni. Reménykedem!
.
Tanulgatok, tanítgatok, dolgozgatok, mellékdolgozok egy picit és ma visszautasítottam egy kis ingyenmunkát, hiszen dolgozok én eleget a suliban fizetés nélkül, és alulfizetve. Soha nem kaptam meg a diplomás bért, eddigi tapasztalataim folyamán örülhettem, ha egyáltalán kaptam valami fizettséget mindazért, amit nyújtottam másoknak. Szeretnék kevésbé marionett lenni! Remélem, ezt el is érem! Minden egyes nap erre törekszem.
.
Republic - Igazi szerelem

Maj'szolga

Nem tudom megmagyarázni, miért csak akkor írok, ha éppen valami miatt a padlón vagyok. Régen írtam, s ez azért jelzi, hogy azért nem olyan rossz, mint ahogyan most ismét érzek.
.
Nagy felelőssége van azoknak, akik határozhatnak arról, közel engedik-e a vályuhoz a barmot. Nekik már megadatott. Őket befogadta szárnyai alá a pásztor, kaptak inni, enni. De mindig vannak éhenkórászok, elégedetlenkedők. S amíg nem jut elég azoknak sem, akik éppen maj'szolnak, addig az éhenkórászoknak felkopik az álla.
.
Sebaj, már megszokhattuk. Keleten a helyzet változatlan. Nincs munka, s ha van, az is szinte ingyen. Nem részletezem, mert nincs kedvem. Aki teheti meneküljön, jobb, ha vissza se néz. Örüljön, ha boldogulhat, és jól gondolja meg, kivel felezi el a zsömléjét.
.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott!

Neverending

Ne mondják már, hogy itt mindig csak szomorkodom, pedig azért történik velem jó is, csudajó! Mert bizony menyasszony lettem, és elköltöztem hazulról végre nagysokára, ezt is megélhettük. Távolabbi szövevények még nincsenek, de happy az élet, very happy! És végre megtaláltam ezt a nótát is!

.
Katan - Gyűrű dal

Nemtomki erkölcsey

A munkaviszonyom utolsó napja ez, még ha szabadsággal is. Könnyes szemmel és bizakodva búcsúztak a főnökeim, hogy ősztől várnak vissza, de persze tudom jól, hogy pénz a lelke mindennek, s a szinte ingyen dolgozó munkaerő mindig jól jön. Főleg egy olyan totál káosz csatatéren, mint az ott. Bár azt mondják, máshol is dől a fal a hülyeségtől és szakad a plafon a hazudozástól.
.
Mindenesetre büszke vagyok magamra, hiszen leéltem augusztus 24. óta egy tanévet úgy, hogy tettem valamit a helyért úgy, hogy csorba sem esett az erkölcsömön. Még ha le is tegez a diákok egy része, s a tanárok közül nem tegeződöm mindenkivel, akkor is jó vagyok, hiszen megtartottam azt a bizonyos három lépés távolságot, amit néhányan nem, s ebből fakad nem is kevés probléma.
.
Hiszem, hogy a szerelem akkor igazi, ha nem elvakít, hanem erőt ad és (ki)tartást, amikor más elveszti erejét és (ki)tartását. Nem pótcselekvés, nem hobby, hanem az élet alapvető mozgatórugója. Ez szab keretet ahhoz, hogy mit érdemes életünk részévé avanzsálni, s mi az, amit meghagyunk másnak. Nem kérek vuvuzela szerenádot vagy börtöntetkót a karomra, viszont kérek közös ágyat, nagy ölelést esténként és tanácsokat a hogyantovábbhoz.

Egy könyv a sok közül

Boldoggá tesz, hogy a közeljövőben jelentős változások mennek végbe. Az én életemben is. Megváltozik a világ, mert másik szemszögből láthatom. Félelmetes, de azért bizakodom. Van, aki szeret, akit szeretek, s így kerek a világ. Bárcsak az életem más területeiről is sejthetnék valami jót! De hátha, amint ez a cikk írja, úgy én is reménykedem, hogy nem vagyok alkalmas a felesleges ember szerepének a betöltésére, ezért kapok végre valami tartalmasabbat.
.
Őszintén szólva csalódtam a lehetőségben, miszerint a tanulás több kaput nyit meg az életben, és hogy a tudást nem veszik el tőlünk, stb. Eddig legalábbis nem nyitott meg szinte semmi olyat, amivel a tarsolyomban bátran indulhatnék önálló utamra. Azt mondják, ilyen a világ, és ennek is örülnöm kell. Egy éven keresztül... kicsit hosszú ez az idő ahhoz, hogy a kezdeti lelkesedésemet megőrizzem.
.
Rendbe hoztam, úgymond takaríthatóvá tettem a könyvtárat és teljes amatőr leltárt készítettem a könyvekből. Ez minden. Büszke vagyok rá, egyszer-kétszer meg is dicsértek érte. De ennek már több hónapja. S azóta igazából csak egy könyv vagyok a sok közül, amit nem forgatnak naponta. Porosodok a polcon, szomorúan. De legalább a polcon! Tele reménnyel, hogy eljön majd egy szebb kor!

The Proclaimers - I'm gonna be

Q10

Amikor ennyi felhő az égen, s ennyi eső hull alá, ki a fene gondolná, hogy egyébként az esetek többségében ilyenkor már szinte tombol a nyár? És hol mondhatja optimistának magát az az ember, aki nem optimista még a legborzasztóbb körülmények között is. Megmarad-e Edelénynél az a csupa csutak víztartó földmű, pontosabban sármű? Esetleg vízmű?Tegnap, amikor reggelre eltűntek róla az emberek azt gondoltam, na, ez még ma összedől, és nem dőlt össze. Most pedig kezdem azt hinni, nem is fog!
.
Néha (túl sűrű) olyan türelmetlen vagyok. Ki kell találnom valamit az ilyen helyzetekre, mert nem jól van ez így. Legközelebb, ha azt mondják, ugorjak be a kútba, nem értetlenkedem, nem pattogok. Megvárom, hogy elérjen a talajvíz egészen a tetejéig, nem sok híja, majd óvatosan belemerülök, nehogy összehúzza a görcs a lábam, és élvezem ezt a csöppnyi medencét. Az igazi Q10 (kút'íz) jót tesz a bőrnek, nemde?
.
Rammstein - Frühling in Paris

Földi 'n' dúlás

Úgy érzem, meg kell védenem magam. Ahogy gyűlnek a felhők, egyre valószínűbbnek tűnik az égszakadás, a földindulás. Tévelygő utamon - miközben igyekszem fedezékbe vonulni - kedves arcok mondogatják: jó úton járok, s a térkép, amit használok tökéletes. Jó, jó - gondoltam magamban -, de ahol ilyen viharok dúlnak, ki tudja, át kellene-e rajzolni azt a térképet minden sűrűn. Mert bár vannak leletek régről, amik bizonyítják: a történelem létezik, tapasztalataim mégis azt sugallják, minden út ledől, amin egyszer már jártam, ezért jaj nekem, ha eltévedek.
.
A távolból üvöltő hangokat hallok, melyeket néha közel húz a szél. Ilyenkor képtelenség eldönteni, hogy maga a szél üvölt, avagy megmentendő, esetleg elkárhozott lelkek. Ateisták üvöltenek talán, hogy nincs Isten, s menjek én is oda, fedezékbe? Vagy maga az Isten? Hiába, figyelek, agyalok, nem értem a szavuk.
.
Legyen már világosság! Süssön ki a nap az embernek fejében, kacagása ne gúnyból és áskálódásból fakadjon, hanem színtiszta boldogságból! Ezt kívánom.
.
Belmondó - Malacfarsang

Kivirágos pirkadat

Véget ért a zimankó, én pedig nem számolok itt be, hogy élek, remélek. Emiatt irulok-pirulok, no de virulok. Aminek küszködtem eleget tenni, azt megcselekedtem, úgyhogy no para. Arra ok legfeljebb azért van, hogy milyen lesz a fogadtatás, ha már így szuperált a fogantatás. Hogy félreértés ne essék, tessék elárulom, egy iromány a mondatom alanya, mondhatom, nincs másik kombináció, ha netán mást diktált volna a ráció.
.
Ilyen vicces kedvet adott a tavasz, mikor is rám talált a keresztség, s lettem én is hithű keresztyén. Annyiszor kerültem már emiatt kellemetlen helyzetbe, mintha valami titkos bűn nyomasztott volna, úgy éreztem, pedig ez nem az én, hanem a szüleim mulasztása volt, csak mert nem tartották fontosnak. Szerintem pedig az, és csak remélni tudom, hogy valamikor ezt a hibát, avagy bűnt, egyszer képes leszek nekik megbocsátani, hiszen immár ok nélküli a vádaskodás, ha már megtettem ezt a számukra jelentéktelen semmiséget. Nem haragszom rájuk, nem, csak egyszerűen nem bírom megérteni, hogy ha ennyire semmiség, akkor ugyan miért nem cselekedték meg? No, de mindegy. Fátylat rá!
.
Én lenni boldog kertész, virágként a virágok közt. Ások, gaztalanítok, vetek. S ha majd igazán kivirul, ásítok egy nagyot, igaz, de nevetek előtte is, meg utána is. S ha meleg lesz - adja az ég -, bemegyek a hűs szobába, s onnan nézek szerteszét. Apropó, a tojást tojó nyuszik hétfőjének közeledtével alig várom, hogy újra megmásszam a Kopaszt, hogy újra felvegyem a glóriám felét, s így búcsúztassam életem egyik leghosszabb telét.
.
Hollywoodoo - Forog a kerék

Zimankó

Teljesen elfelejtettem blogot írni, pedig... A lényeg, hogy most eszembe jutott, így megteszem. Van egy felkérés, aminek küszködök eleget tenni. Úgy elmennék péntek este... de most ez nem fog összejönni. Majd, ha kinyílnak a virágok, zümmögnek a méhek, és csiripelnek a madarak. Zimankó van, és ezért sírva kérek bocsánatot, mielőtt ráfagy a szememre a könnycsepp! Üdvözlök azért mindenkit, aki ott lesz, s lélekben én is veletek.

Egy cseppnyi láng

Találtam egy dalt és egy képet, már csak szöveg kell hozzá. Vagyok olyan szerencsés, hogy már élvezhetem a téli szünetet. Fáradtan kezdem, mert visszatekintve 2009-re, ismét megcselekedtem, ami megköveteltetett a lelkiismeretem által.
.
Ma részt vettem egy óévbúcsúztató ebéden, ahol úgy éreztem, része vagyok egy olyan közösségnek, ahol megbecsülik a munkámat. Persze tudom jól, nem rajtuk múlik, mennyire van lehetőségük megadni azt, amennyit érdemelnék. De emberséggel kárpótolnak és kedvességgel. Ki tudja megbecsülni, ez milyen sokat számít? Talán gazdagabb vagyok, mint sokan mások. Legalábbis így érzem.
.

Akár hóban ébred, akár nem,
legyen az ünnep boldog, békés, áldott...,
ki milyet szeretne!

.
Csondor Kata - Add tovább

Túl magas?

Tudomány ide, vagy oda... nem akarom, hogy megszabják, mit olvasok. Szégyellem és sajnálom, hogy nem vagyok képes teljesíteni az ígéretemet. Miért érzem egyre határozottabban, hogy ez nem az én asztalom? Miért kell emiatt elkerülnöm azokat, akik eddig azt gondolták, viszem valamire.
.
Nincs nekem közöm egy befutott emberhez. Tanácstalan vagyok, de tanácsot sem bírok kérni. Utánaolvashatok a neten. De csak a de gyűlik az agyamban. Miért hazudtam? Szeretnék ott lenni? A kínvallatáson. Megmagyarázni a hazugságot, amit nem tudok, és mosolyogva visszamondani, amit nem akarok.
.
A legracionálisabb, leganyagiasabb hozzáállás szerint mocskosul azt kellene mondanom: majd írok, ha az előző munkám kevés jutaléka ki lesz fizetve. Vagy ne ígérjenek semmit, vagy ne várják, hogy én teljesítsem ígéreteimet. Ha így, őszintén felelnék, én lennék e mocskos világ tükörképe.
.
Ez nem a Sony Bravia reklám, csak hasonlít.

Feltűnök hirtelen...

Nem talán tűntem el, hanem egészen biztosan, hiszen lelkem megnyugodott, s néminemű hétköznapi zűrjeit van ki szívesen benyelje. Ehhez nem kell net, nem kell fröcskölnöm világba ihlettúltengéseimet. Elég azt célirányosan arra borítani, aki üdvözíti azokat.

.

Önzőség talán, s egyrészt érzem a háttérszomort, hogy egy egész világnak van elvonási tünete belőlem, de nem szórhatom széjjel a lisztet, ha van esély arra, hogy kenyér süljön belőle. Ha érzem, értelme van annak, hogy vagyok, mert kellek, energiáim lekötődtek, alakul a szerepem a marionettvilágban.

.

216 polcnak vagyok gondozója, mely elhagyatottan sínylődött érezvén, hogy szükségtelen. Nem tudta már azt se, könyvtár-e vagy lomtár. Én pedig gondosan rendbeszedem, s már készül a leltár, hogy használhassa, akinek kell, s mondhassák: te voltál!

.

Holdviola - Akkor szép az erdő

A hely

Be kell látnom, hogy többé nem ígérhetem: rendszeresen írok ide, mert más ütemben zajlik az életem. Nem lógok már annyit a neten, hogy a szemernyi időm temérdek részét blogírásra fordítsam. Azonban ami késik, nem múlik, így ha a mindenáron kibuggyanni akaró szavakat az elmondom hát mindenkinek érzésére váltom, itt teszem, s teszek rá, ki olvassa, ki nem. A lehetőség adott.

.

Minthogy az egyszer volt, hol nem volt hely, ahol egy fonák preferenciarendszernek köszönhetően - legalábbis az enyémhez képest - az olvasnivalók relatíve nyilvános használhatósági helye... nagyon beteg. Nincs abban az állapotban, hogy az ereiben szabadon áramolhasson a vér. A diagnózis alapján szükség van egy tisztítókúrára, hogy aztán fitten és fiatalosan álljon például az elé, aki tegnap érdeklődött: hogyan kölcsönözhet. Pedig hitelt nem adunk.

.

Ja, és egy kis hallgatnivaló. Ha még nem hallottad, klikkelj rá!

Sub Bass Monster - Mista Slota

Kellett volna

Igen, tudom, hogy vannak elmaradásaim. Már ezer éve üzennem kellett volna - hisz rég elolvastam - hogy "annyira nem kontárkodtál bele, részemről oké". Másnak el kellett volna küldenem a kész munkámat annak ellenére, hogy tele van hibával... inkább rég ki kellett volna javítani és úgy elküldeni. De bizonyos postázandó képek ügyében is tartozásaim vannak.

.

No, majd pótolunk lassan mindent... Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak.. Kezdődhetnek a dolgos hétköznapok. Na, jó, majd hétfőn:)

A tuti

Togetherségünk first momentumait töltjük, amikor még ugrálva örvendhetünk azon, hogy e hó 24-étől rabszolgává válhatunk. Miért is ne válhatna pedasszisztens egy ügyvitel szakosból, ha még tanár is... Nekem kutya kötelességem elfogadni, mert így van kitalálva a rendszer. A megszökszről már letettem. Kénytelen vagyok megszokni azt.

.

Különben meg Goethe is megmondta a tutit: ha valamin változtatni akarunk, előbb el kell fogadni azt olyannak, amilyen. Persze ez nem szó szerinti, de ő amúgy is németül mondta. Legalább helyben vagyok, és nem kell költenem arra, hogy tova legyek.