2008. augusztus 30., szombat

Régítettem

Az Olimpia rég véget ért, én meg rég túltettem magamat rajta. Ennyit a sportról. Annyi mindent nem írtam ide... próbáltam újítani valami sablont, de nekem ez ilyen unalmasan tetszik. Legalábbis ez tűnik ki abból, hogy a hirtelen szebbnek gondolt környezetben egyszerűen nem esett jól megjelenni. Úgyhogy inkább vissza az egész. Így van ez jól.
.
Rövid vázlat, amiről szeretnék pár szót ejteni:
- táBorozás
- Be Master
- Félországos körtúra
- örök jelen
.
Most meg megyek, mert goulashodni kell a soupnak. És nélkülem nem megy neki.

2008. augusztus 12., kedd

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Az utóbbi időben túl sok időt töltöttem képernyő előtt, ezért elvonókúrát tartok. Nyilván így mindenféle online előfordulásom foghíjasabb, de bejelentem, hogy ez igenis jót tesz! A legderűsebb embereket is előveszi néha a borongás, és minél derűsebb tud lenni vki, annál borúsabb a sötét oldala... Félreérteni a felénk áramló hullámokat nem is olyan nehéz. Főleg, ha azt hisszük, minden rendben. Mert, ha nincs igazunk, azt hisszük, mi hibáztunk. Pedig csak félreértés az egész.
.
Nézem, nézegetem a pekingi világtetejére kerülések özönét, és... a legalább 9 aranyban bizakodó reklám eddig igencsak távol áll az igazságtól. Még az elején járunk az egésznek, de számomra kissé zavaró kezd lenni ez a folytonos hisszük, hogy meg tudjuk csinálni, még akkor is, ha csak matematikai esély van rá. Mondjuk ezt jól megalapozza az utolsó másodperces kézis döntetlen, de az is csak döntetlen.
.


Eddig csak egy magyar legény volt talpon. Ha mások is olyan eredményeket érnének el, akkor több ok lehetne az optimizmusra. Akik ebben utaznak, akarják-e, amit akarnak? Igen, hogyne. De mennyire? Akarják-e annyira, mint a távolkeletiek, vagy a vadnyugatiak? Megyek, filózok inkább azon, hogy én mit akarok, akarom-e egyáltalán, és hogy mennyire...
.

2008. augusztus 7., csütörtök

Rövid hírek

Valamiféle néma hiszti zajlhat a háttérben, sejtésem sincs miért nem akaródzik ide írni... Majd elmúlik! Pedig lenne miről mesélnem, mindig történik valami: nálunk nyaralt egy gyerek, megjártam Matyóföldet, katonatemetésen jártam, megyek mesterképzésre, ha sikerül... meg táborba.
.

2008. augusztus 2., szombat

Miénk a placc

Már megint ott voltam. Már megint felolvastam... hét ember egyikeként. Ezt is megéltem: Nyh főterén. Erről persze senki nem tudna, ha itt nem írnám le. Pontosabban így sem, hisz ezt sem olvassa senki... Megyek én is vissza a nyárba.
.
Kiegészítés: tévedtem, igenis olvassák :)
A helyzet az, hogy mi megtettük a magunkét, csak mellettünk az elején kissé hangosan doboltak, ülőhelyet magunk varázsoltunk a nagyon esetleges hallgatóságnak, de a végére belejöttünk. Egy hétre rá optimizmusom alábbhagyása és a meteorológusok baljós előrejelzéseinek köszönhetően nem mentem el. Pedig a jóslat nem teljesült. Sejtéseim szerint (drc alapján:) többen voltak, és még a nap is sütött. Többet nem megyek nem el!
.
drc:

2008. július 27., vasárnap

Nyílik már


Eléggé kiestem mostanában az ideírkálásból agyilag. A nyár az oka mindennek. (Na, meg a bizonytalanság még mindig.) Eső ide vagy oda, érzem attól, hogy benne vagyunk a kellős közepében ennek az évszaknak, amúgy már nem is esik (egyelőre).
.
Valamikor megcsípett egy szúnyog, azóta hiszem, hogy legkésőbb az utolsó pillanatban kinyílik valami ajtó vagy ablak az utamon. Valahol elvesztettem a türelmetlenségemet, de már nem emlékszem, hogy hol. Most abszolút nyugi van.
.
Nem mentem világgá, itthon vagyok. Feszegethetném, miért nem veszem a hátamra a világot? Sokkal színesebb lehetne az életem! Igazából nem tudok válaszolni a kérdésre. Nem vágynék rá? De vágyom, csak nem annyira, hogy áldozatokat is hozzak érte. Talán később, ha nem inog alattam ennyire a talaj. Pedig a Föld nevű mókuskerék mindenki alatt ugyanolyan sebességgel pörög..
.
Where the hell is Matt? (2008):
http://www.youtube.com/watch?v=zlfKdbWwruY

2008. július 20., vasárnap

Terem


Gyorsan elmegyek megint messzire, amíg nem hiányzom senkinek. Hátha nem is veszik észre hiányomat. A hirtelen befordulásból kifordulva... feldobtam a labdát, várom, hogy a gravitáció visszahúzza. Remélem, nem héliummal töltött! Labda feldobva, kocka elvetve. Nyári időben, meg esőben is gyorsan nő a kocka, úgyhogy várom, keljenek a kiskockák. Ha nem kel ki, vetek a helyére bukfencet. Bolondmagom is van még sok, de az terem magától is! A bolond mifelénk őshonos. Annyira, hogy osztályterem. Lényeg a lényeg: elmentek otthonról. Keresem a terem, ahol elférek, ahol elkelek... Ahol kellek.

2008. július 19., szombat

Ugróiskola

Gondolkodtál már azon, hogy tervszerűen alakult-e úgy az életed, ahogy? Ha elégedett vagy, azt mondod, naná, pontosan ez akartam lenni! Ha a folyton nyavalygók táborát szélesíted, akkor pechesnek tartod magad, és hogy nem is lehetett volna más a sorsod, mert ahhoz bizony szerencse is kéne. Vagy az elégedettek között is tarthatod magad a szerencse fiának, de mivel a szerencse forgandó, csak reménykedni tudsz, hogy ismét hatost dobj.
.
Van-e sajátos technika a helyzetbe kerüléshez? Nincsen. Aki azt gondolja, hogy van, az megkerülte azt a fázist, amit sülésnek, fővésnek, erjedésnek... nevezhetjük bárminek, amelynek folyamán az élelmiszerekből étel-ital válik. A lényeg, hogy nem lehet egy ugrással 'a' pontból 'b' pontba kerülni, még távirányítással sem, mert ott is megteszi az utat valami, amit nem látunk. A recept kitalálása pedig a mi feladatunk. Azt hiszem erre mondják: rá kell érezni az ízére...
.

2008. július 18., péntek

Kap-oszta

Volt a lagzin három fogás, amit rögtön egymás után szolgáltak fel. Mindegyikkel simán jóllakok. Az első nem tűnt szimpatikusnak, a másodikra fájt a fogam. És amikor már szemeztem az utolsó falatokkal, hogy meg bírom-e enni, akkor hozták be az igazi kedvencet, de már esélye nem volt. Finom volt a második is, sőt, az első sem lett volna rossz... de az fix, hogy lemaradt rólam a töltött kápi.
.
Ez az idő vs. minőség verseny persze az élet minden területén jelen van. Persze nem jelenti azt, hogy az olcsó, vagy könnyen, hamar megkapott dolgok értéktelenek lennének az életünkben.. vagy mégis? Én mindenesetre nem hiszem, de azt igen, hogy a kapkodás fuldoklás közben sem szerencsés megoldás. Biztos szedném a lábamat, ha veszett eb kergetne.. de ott sem a futás a helyes megoldás, mert a kutyák gyorsabban futnak...
.

2008. július 8., kedd

I got life


Meggyet válogatni befőzéshez, magvalni lekvárhoz, ledarálni, fagylalt készül, pite, leves... felsorolás az egész, de elment vele egy nap. Ideje lenne már a Tévedsz, hogyha azt hiszed... c. verset gyakorolni, hogy az ifjú pár ne csalódjon bennem.
.
Haj, de jó lenne a Hairt is megnézni! De nem lehetek egyszerre két helyen. Ez meg már egy éve fix. Arról is eszembe jutnak a gimis évek... ahol mindhárman osztálytársak voltunk, s a zenéjére (is) táncoltunk a szalagavatón. Most meg előfordulhat, hogy ugyanott a túloldalra kerülök.?! Elő.
.
Ez lenne csak az igazi pálfordulás az életemben, hiszen a mi leszek, ha nagy leszek kérdésre mindig az volt a határozott válaszom, hogy bármi, csak az nem. Már ebben sem vagyok biztos. Jockey Ewing már rég megmondta: "Soha ne mondd, hogy soha!"
.

2008. július 7., hétfő

Be fő a fő


Valami készül.. befő télire. Nem, nem tücsök szeretnék lenni, hanem hangya. Minden téren készülődést érzek. Nem érzem, hogy kész lennék és jól megérdemelt pihenésemet tölteném. Pedig az egész csak hozzáállás kérdése.
.
Aki netán olvasta a tegnapi bejegyzésemet, amit töröltem csúnyán... csak annyit, hogy nem gondoltam meg magam, tényleg főzőcskézek, de annyira értelmetlenül fogalmaztam meg... nem a lista a lényeg, hogy hányféle ételt tudok elkészíteni, hanem az, hogy amihez hozzáfogok, az működjön.
..
Szeretnék bizonyos dolgokat elérni... mondhatni: felnőni. Bármelyik pillanat lehet a változás kezdete.. múltban, jelenben, jövőben. Az ilyeneket úgyis csak utólag definiálhatjuk. Addig is... gyötrelmesen türelmesnek kell lenni, különben egy pillantás alatt elromolhat minden... azt meg nem akarjuk.
.

2008. július 5., szombat

Menjasszonyba!


Vajon milyen érzés lehet azzal a tudattal élni, hogy egy hét múlva esküvő? Persze, gondolom a szervezkedések körül foroghat az agy. Ha tényleg akarják, akkor valószínűleg meg sem fordul a fejükben, hogy visszakozzanak. Nem is létezik más a világon, minden eltörpül... kivéve az A NAP.
.
Talán az is megfordulna a fejemben: egy.. sőt, két család rég nem látott tagjai gyűlnek ilyenkor egybe. Biztos nem véletlen, hogy az életben olyan ritkán látják egymást. Akik itt ismerkednek össze, eleve előítéletük lehet, attól függően, mennyire áll közel hozzájuk a vőlegény, vagy a menyasszony. Az esküvőmön már biztos meg lennék keresztelkedve is... úgyhogy valószínűleg imádkoznék azért, hogy ne legyen balhé!
.
Ha kilenc nőszemély egy szobában ennyire különböző tud lenni... Nem gondoltam volna, hogy annyira félelmetesen, határozottan rájuk parancsoltam azon a szép bográcsos estén a telefonban... Végső soron: tökéletesen eredményes volt, mert a "lyányok" eljöttek, igyekeztek viselkedni, és nem veszekedett senki... Talán még a menyasszony is jól érezte magát.... Unatkozni, biztos nem unatkozott.
.
Balkán Fanatik - Csináld, csináld, jól csináld:
http://www.youtube.com/watch?v=i7S_iqUBFu4&feature=related

2008. július 4., péntek

Bográcsos kedély


Bográcsünnep a fősuli édenkertjében? Nem cserélném semmire. Ki hitte volna, hogy ilyet is lehet! És lehet. Mint ahogy lehet bárddal is paradicsomot hámozni. Csak nagyon-nagyon vigyázni kell. Ezt is mi a fenének tettem? Mert a kenyérvágó kés foglalt volt.....
.
Oda kell figyelni minden kis mozzanatra: a könyvet ne tegyük étel-ital közé, legfeljebb a szakácskönyvet, de arra is ügyelni kell. Ha már nyitott a cipőnk, óvatosan járjunk, hogy ne menjen bele kavics, bogár vagy bármiféle apró éles tárgy. Vigyázzunk a talpunkra! Sosem árt, ha van nálunk sebtapasz, hisz kis helyen elfér.
.
Sok apró- és nagyságra szükség van egy ilyen bográcsünnep létrejöttéhez: vendégszerető, barátságos emberekre és egyre, aki különösen figyel pici részletekre. Ő a tűz csiholója, aki nélkül a láng nem lobogna, s a többi kóbor lélek sötétben bolyongna.
.
Tape Underground - Közelér:
http://www.youtube.com/watch?v=g8vvCwPOge0

2008. július 1., kedd

Moony nights among stars

A ma környéki napokban nyári szünethez hasonló élményekkel gazdagodom. Ez nem a medvebőrleivás érzését kelti, inkább a lekésett nyáriszünetek bepótlásáét. A nyár ott van minden évben a diákévek elmúltával is. Persze a tenni akarást nem szorítom háttérbe továbbra sem, csak házasítom a türelemmel. Aztán remélem, szép gyerekeik lesznek..

Besh O Drom - Amikor én még kissrác voltam:

2008. június 28., szombat

Lótusz Notes


Ma valami történt. Azon kívül, hogy lekéstem buszt, vonatot, szombat lévén a boltok is bezártak.. Igyekeztem úgy viselkedni mindenkivel, hogy ne keserítsem meg a napját. Aztán indult vonat egy órával korábban, mint számítottam rá. Szomorúan jöttem haza, de már nem emlékszem rá, hogy miért. Türelmetlen voltam.. arra emlékszem, hogy miért... de igyekszem úrrá lenni rajta. Már belátom, hogy erre van most a legnagyobb szükségem.. ahhoz, hogy elérjem mindazt, amire méginkább vágyom.
.

2008. június 27., péntek

Kedves szavak


Vannak dolgok, amiket hiába akarunk elérni, egyszerűen nem működnek. Könnyű lenne arra hivatkozni, hogy a világ összeesküdött ellenünk... ez nem így van, legfeljebb mi képzeljük. Magunk tesszük meg a ballépéseket, a következmény is a miénk. Az álom sokszor álom marad, a valóságot máshogy kell keresni. Hisztivel, kiabálással, erőszakoskodással nem megyünk semmire. Aktív szókincsünket kedves szavakkal kell bővíteni, hogy boldoguljunk, de sokkal. A durva, sértő, lehúzó megjegyzéseket hagyjuk meg a passzív szókincsünkben!
.

2008. június 25., szerda

Wanted

Kiabálok hahót mindenfele, hogy hééé, itt vagyok! Kéne valamit kezdeni velem, mert mindjárt felrobban bennem a tenni akarás!! Persze túlzás, hogy kiabálok, de azért igyekszem az emberek tudtára adni, hogy létezem. Hogy mire jutok? Az nem csupán tőlem függ, de én azért is megteszem, ami tőlem telik. És nem engedek a pesszimizmusnak, nem érdekel! Let's dance! Ezt nem is nekem kell mondani!
.
Missy Elliott - Get Ur Freak On:
http://www.youtube.com/watch?v=iVMDyJrAyZE

2008. június 24., kedd

Idegen Igen


Ez az életminőség-változás úgy kizökkenti az embert... napokba telik, míg összeszedi a gondolatait, hogy akkor most mi van?? Ebbe a nagy magamsorsával törődésben majd elfelejtettem a koszorúslány presztizsemet, és hogy ez mivel is jár... Az egy dolog, hogy ez az első "idegen igen" az életemben (nem számítom a kislánykori lagziban való részvételeket)... de ezzel kapcsolatban szervezkedni is kell ám. És ez bizony felpezsdíti az életet így a nagy semmiben.

Millió infó az esküvőről:
http://www.weddings.hu/blog/szoszsz/

2008. június 22., vasárnap

Ködös cipő


Megyek a ködösbe, ismeretlen utakon. Nem félek. Összeszedem mindazt az információt, ami a rendelkezésemre áll, aztán meglátom mire jutok. Valószínűleg én is okosabb voltam, amikor még másik cipőben jártam. Nem számít... A káosz csak látszat, hisz benne rejlik a megoldás. Csak rendezni kell az egyenletet. Ha netán úgy sejtem, megvan az eredmény, akkor is ellenőrizni kell a feladatot, mielőtt kiadom a kezemből.
.
Alice Deejay - Back in my life:
http://www.youtube.com/watch?v=zKwb0uaoLlE

2008. június 20., péntek

Önfényezés

Épp most vagyok a túl mindenen és a mindenek előtt előtt. Holnap átveszem négy év munkáját. Akárhogy is nézem, büszke vagyok magamra, hisz ezen a szakon, bármire is megyek vele... négy év alatt, (nem kisebbségi nyelvű) nyelvvizsgával egyedül én végzek. Tisztában vagyok vele, hogy ez lényegtelen, és a gyerekes dolgok kupacába vész holnapra, mégis muszáj volt ezt valahol megjegyeznem. Holnap már késő lenne, hisz akkor ünnepélyesen megkapom a papírt, s nem leszek többé "kis főiskolás". Erre azután nem hivatkozhatok. Mi leszek azután? Erre én is kíváncsi vagyok. Először munkakereső...

2008. június 19., csütörtök

Tessék tetszeni!

Na, mostmár aztán elég legyen! Azt mondom folyton: az optimizmus életet ment, meg hogy ez csak elhatározás kérdése. Akkor tessék elhatározni! A nyavalygás nem vezet sehova: elő a sarkantyút és sarkantyúzz, gyía! Nem, nem a parancsszó a lényeg, hanem az elhatározás. Tessék kimenni a napra, tessék örülni a világnak, tessék tetszeni! Mindaz, amit a világnak mutatunk, belőlünk fakad és ezzel alakítjuk a világot és saját körülményeinket egyszersmind. Ideje megfogni azt a kormányt, és irányítani az életünket még akkor is, ha életünkben nem jártunk ezen az úton, és tele van kátyuval. Nem kifogás az sem, ha mindennap ugyanazt az utat kell járni... Mi vagyunk az út! Mi vagyunk az út??