Placcs

Tegnap igazán megtettem, ami megtehető volt, de néha mégis szükség van némi szerencsére is. Ma meg ott folytattam, ahol tegnap abbahagytam. Most meg nyomok egy rövid pausét, hogy megfeledkezzek a sok problémáról, és egy picit jobban érezzem magam. Talán sikerül. A hirtelen belelkesülések utáni nagy pofáraesések időszaka ez.

Klassz meeting

Öt éve történt, hogy ezekben a napokban közölték, mégsem indul ötödév, így hirtelen mentem ahova tudtam, lettem vámügyintéző. A lényeg, hogy eltelt 5 év, és nemcsak eljött a találkozó ideje, de volt is, aki megszervezze. Furcsa és jó volt újra találkozni emberekkel, akikkel azelőtt nap mint nap.

.

Láttam, hogy a többség, aki továbbtanult, épp most küszköd a munkaerőpiac megismerésével, aki pedig már öt éve a piacra dobta magát, az nagy valószínűséggel sínen van. Felfoghatnám úgyis: a fenének kellett tanulni, de optimista módon inkább úgy nézem: öt év múlva bizonyára én is sínen leszek. És nem úgy, mint Attila, az öcsödi srác.

.

Néhány érdekesség még: Valczer ofő kiosztotta mindenkinek azt a versféleségemet, ami mindenkit négy sorban jellemez (őt is). Én már el is felejtettem a kisebb-nagyobb összetűzések miatt, hogy ilyenem is van, és hogy ezt ilyen célra is fel lehet használni. Öt évig kellett szemeznie a 20x4 sorral, kielemeztetnie a pszichológus hugicájával, hogy közölje, mennyire tetszett neki, és hogy megállapítsa, mennyire szigorú vagyok.

.

És emlékül egy dal, és nem azért, mert szeretjük. Ezt legalább 10x meg kell ám hallgatni egymás után, hogy elérje a kellő hatást!

Zámbó Jimmy - Egyszer megjavulok én:

http://www.youtube.com/watch?v=OyBwQKqJ6-k

Félországos körtúra

Az úgy kezdődött, hogy nagymamám nézte a tévét... pontosabban, hogy bekötötték neki a kábeltévét :-) A másik szál, hogy édsanyám megemlítette hajbaját. És elszántan el akart menni az Ormosba. Én meg nem akartam, hogy egyedül bolyongjon a betondzsungelben, megkértem, bolyongjunk együtt! Úgyhogy felkerekedtünk a felvételi utáni hajnalon. Úgy terveztük, hogy aznap késő este haza is érünk, de nem egészen így történt.
.
Nagy nehezen odaértünk, és elintéztük az elintéznivalót, azután kezdett lassulni a tempó, és úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk azt, akinek a tévénézésével kezdődött az egész túra. Úgyhogy újabb 272km helyett már csak 162km-t vonatoztunk aznap.

.

Másnap újra felpörögtünk és az összes létező rokonság felkeresése mellett még egy bő órás shoppingolás is belefért mielőtt ebéd után hazaindultunk volna megtenni a röpke 127km-ünket, ahol részeg hajléktalanok, tomboló szurkolók és táborból hazatérő árvák kísértek minket. Szép az élet és színes!

.

Ormos Intézet:

http://www.ormosintezet.hu/

Be Master!

Az első papírkötegen átrágtam magam, ami szükséges volt ahhoz, hogy oda merjek állni a felvételi bizottság elé. Bármilyen hihetetlen, de ez volt az első felvételi az életemben. Túl vagyok a diplomaosztómon, simán megúszhattam volna az életemet felvételi nélkül, de úgy tűnik, hogy valamilyen belső indíttatásból nem elégszem meg a főiskolai diplomával, mester szeretnék lenni.

.

Hogy bemutatkozásom mennyire volt eredményes, arról még nincsenek információim, minthogy a pótfelvételi jelentkezések feldolgozása késik. De bármikor megérkezhet a kis vagy jó esetben a nagy boríték, és a nagy borítékon belül is lehet jó hír, vagy rossz. Megéri-e az államnak fizetni még egy évig, hogy NYF-es legyek? Vagy erre már nincs keret és magamnak kell. Vagy a legrosszabb, ha köszönik, nem kérnek belőlem, ha fizetek, akkor sem! Na, majd kiderül.

.

Csúsznak (ki hinné?):

http://www.mti.hu/cikk/302657/

táBorozás

Igyekszem magamhoz térni ebből a hosszú vívódásos hagyjuk, majd máskor, inkább nem írok... sorozatból, és nem túl hosszú mondandópótlás után folytatni ott, ahol abbahagytam.
.
Aug. 12-15 között, három éjjel három nap, volt szerencsém részt venni nem holt költők, hanem élő írók között a híres Írótáborban Tokajban nem íróként. Még sosem voltam táborban, amúgy is kíváncsi voltam.. Igaz, eleinte kételkedtem jelenlétem jogosságában, de aztán a végére elmúlt ez az érzésem. Olyasmi ez az egész, mint a Vándorszemi, csak nem vándorol és tovább tart.
.
Ami furcsa volt ott nekem, hogy nem is hallottak vándorlásainkról, vagy a SZIRTről, vagy A vörös postakocsiról. Na, jó ez utóbbiról már hallottak néhányan. De legalább nekem is volt némi újdonság a tarsolyomban. Jövőre elmegyek-e? Szeretnék, de megígérni nem tudom, mert addig még rengeteg víz lefolyik. Mindenesetre örülök, hogy ott lehettem.

.

A program:

http://www.szolnokinaplo.hu/node/3203

Régítettem

Az Olimpia rég véget ért, én meg rég túltettem magamat rajta. Ennyit a sportról. Annyi mindent nem írtam ide... próbáltam újítani valami sablont, de nekem ez ilyen unalmasan tetszik. Legalábbis ez tűnik ki abból, hogy a hirtelen szebbnek gondolt környezetben egyszerűen nem esett jól megjelenni. Úgyhogy inkább vissza az egész. Így van ez jól.

.
Rövid vázlat, amiről szeretnék pár szót ejteni:
- táBorozás
- Be Master
- Félországos körtúra
- örök jelen
.
Most meg megyek, mert goulashodni kell a soupnak. És nélkülem nem megy neki.

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Az utóbbi időben túl sok időt töltöttem képernyő előtt, ezért elvonókúrát tartok. Nyilván így mindenféle online előfordulásom foghíjasabb, de bejelentem, hogy ez igenis jót tesz! A legderűsebb embereket is előveszi néha a borongás, és minél derűsebb tud lenni vki, annál borúsabb a sötét oldala... Félreérteni a felénk áramló hullámokat nem is olyan nehéz. Főleg, ha azt hisszük, minden rendben. Mert, ha nincs igazunk, azt hisszük, mi hibáztunk. Pedig csak félreértés az egész.

.
Nézem, nézegetem a pekingi világtetejére kerülések özönét, és... a legalább 9 aranyban bizakodó reklám eddig igencsak távol áll az igazságtól. Még az elején járunk az egésznek, de számomra kissé zavaró kezd lenni ez a folytonos hisszük, hogy meg tudjuk csinálni, még akkor is, ha csak matematikai esély van rá. Mondjuk ezt jól megalapozza az utolsó másodperces kézis döntetlen, de az is csak döntetlen.

.

Eddig csak egy magyar legény volt talpon. Ha mások is olyan eredményeket érnének el, akkor több ok lehetne az optimizmusra. Akik ebben utaznak, akarják-e, amit akarnak? Igen, hogyne. De mennyire? Akarják-e annyira, mint a távolkeletiek, vagy a vadnyugatiak? Megyek, filózok inkább azon, hogy én mit akarok, akarom-e egyáltalán, és hogy mennyire...

.

Pekingi éremtáblázat:
http://olimpia.origo.hu/peking-2008/20080809-eremtablazat.html

Rövid hírek

Valamiféle néma hiszti zajlhat a háttérben, sejtésem sincs miért nem akaródzik ide írni... Majd elmúlik! Pedig lenne miről mesélnem, mindig történik valami: nálunk nyaralt egy gyerek, megjártam Matyóföldet, katonatemetésen jártam, megyek mesterképzésre, ha sikerül... meg táborba.

.

Newton Faulkner - Teardrop:
http://www.youtube.com/watch?v=droZGvBt5DY

Miénk a placc

Már megint ott voltam. Már megint felolvastam... hét ember egyikeként. Ezt is megéltem: Nyh főterén. Erről persze senki nem tudna, ha itt nem írnám le. Pontosabban így sem, hisz ezt sem olvassa senki... Megyek én is vissza a nyárba.

.

Kiegészítés: tévedtem, igenis olvassák :)

A helyzet az, hogy mi megtettük a magunkét, csak mellettünk az elején kissé hangosan doboltak, ülőhelyet magunk varázsoltunk a nagyon esetleges hallgatóságnak, de a végére belejöttünk. Egy hétre rá optimizmusom alábbhagyása és a meteorológusok baljós előrejelzéseinek köszönhetően nem mentem el. Pedig a jóslat nem teljesült. Sejtéseim szerint (drc alapján:) többen voltak, és még a nap is sütött. Többet nem megyek nem el!

.

drc:

http://kurvannya.freeblog.hu/archives/2008/08/09/Ize_zavart/

Nyílik már

Eléggé kiestem mostanában az ideírkálásból agyilag. A nyár az oka mindennek. (Na, meg a bizonytalanság még mindig.) Eső ide vagy oda, érzem attól, hogy benne vagyunk a kellős közepében ennek az évszaknak, amúgy már nem is esik (egyelőre).

.

Valamikor megcsípett egy szúnyog, azóta hiszem, hogy legkésőbb az utolsó pillanatban kinyílik valami ajtó vagy ablak az utamon. Valahol elvesztettem a türelmetlenségemet, de már nem emlékszem, hogy hol. Most abszolút nyugi van.

.

Nem mentem világgá, itthon vagyok. Feszegethetném, miért nem veszem a hátamra a világot? Sokkal színesebb lehetne az életem! Igazából nem tudok válaszolni a kérdésre. Nem vágynék rá? De vágyom, csak nem annyira, hogy áldozatokat is hozzak érte. Talán később, ha nem inog alattam ennyire a talaj. Pedig a Föld nevű mókuskerék mindenki alatt ugyanolyan sebességgel pörög..

.

Where the hell is Matt? (2008):
http://www.youtube.com/watch?v=zlfKdbWwruY

Terem

Gyorsan elmegyek megint messzire, amíg nem hiányzom senkinek. Hátha nem is veszik észre hiányomat. A hirtelen befordulásból kifordulva... feldobtam a labdát, várom, hogy a gravitáció visszahúzza. Remélem, nem héliummal töltött! Labda feldobva, kocka elvetve. Nyári időben, meg esőben is gyorsan nő a kocka, úgyhogy várom, keljenek a kiskockák. Ha nem kel ki, vetek a helyére bukfencet. Bolondmagom is van még sok, de az terem magától is! A bolond mifelénk őshonos. Annyira, hogy osztályterem. Lényeg a lényeg: elmentek otthonról. Keresem a terem, ahol elférek, ahol elkelek... Ahol kellek.

Ugróiskola

Gondolkodtál már azon, hogy tervszerűen alakult-e úgy az életed, ahogy? Ha elégedett vagy, azt mondod, naná, pontosan ez akartam lenni! Ha a folyton nyavalygók táborát szélesíted, akkor pechesnek tartod magad, és hogy nem is lehetett volna más a sorsod, mert ahhoz bizony szerencse is kéne. Vagy az elégedettek között is tarthatod magad a szerencse fiának, de mivel a szerencse forgandó, csak reménykedni tudsz, hogy ismét hatost dobj.

.

Van-e sajátos technika a helyzetbe kerüléshez? Nincsen. Aki azt gondolja, hogy van, az megkerülte azt a fázist, amit sülésnek, fővésnek, erjedésnek... nevezhetjük bárminek, amelynek folyamán az élelmiszerekből étel-ital válik. A lényeg, hogy nem lehet egy ugrással 'a' pontból 'b' pontba kerülni, még távirányítással sem, mert ott is megteszi az utat valami, amit nem látunk. A recept kitalálása pedig a mi feladatunk. Azt hiszem erre mondják: rá kell érezni az ízére...

.

Nemes Nagy Ágnes - Ugróiskola:
http://www.dia.pool.pim.hu/html/muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00309/nemesnagy00313/nemesnagy00313.html

Kap-oszta

Volt a lagzin három fogás, amit rögtön egymás után szolgáltak fel. Mindegyikkel simán jóllakok. Az első nem tűnt szimpatikusnak, a másodikra fájt a fogam. És amikor már szemeztem az utolsó falatokkal, hogy meg bírom-e enni, akkor hozták be az igazi kedvencet, de már esélye nem volt. Finom volt a második is, sőt, az első sem lett volna rossz... de az fix, hogy lemaradt rólam a töltött kápi.

.

Ez az idő vs. minőség verseny persze az élet minden területén jelen van. Persze nem jelenti azt, hogy az olcsó, vagy könnyen, hamar megkapott dolgok értéktelenek lennének az életünkben.. vagy mégis? Én mindenesetre nem hiszem, de azt igen, hogy a kapkodás fuldoklás közben sem szerencsés megoldás. Biztos szedném a lábamat, ha veszett eb kergetne.. de ott sem a futás a helyes megoldás, mert a kutyák gyorsabban futnak...

.

Paul van Dyk - Let go:
http://www.youtube.com/watch?v=bO0PMclabt4

I got life

Meggyet válogatni befőzéshez, magvalni lekvárhoz, ledarálni, fagylalt készül, pite, leves... felsorolás az egész, de elment vele egy nap. Ideje lenne már a Tévedsz, hogyha azt hiszed... c. verset gyakorolni, hogy az ifjú pár ne csalódjon bennem.

.

Haj, de jó lenne a Hairt is megnézni! De nem lehetek egyszerre két helyen. Ez meg már egy éve fix. Arról is eszembe jutnak a gimis évek... ahol mindhárman osztálytársak voltunk, s a zenéjére (is) táncoltunk a szalagavatón. Most meg előfordulhat, hogy ugyanott a túloldalra kerülök.?! Elő.

.

Ez lenne csak az igazi pálfordulás az életemben, hiszen a mi leszek, ha nagy leszek kérdésre mindig az volt a határozott válaszom, hogy bármi, csak az nem. Már ebben sem vagyok biztos. Jockey Ewing már rég megmondta: "Soha ne mondd, hogy soha!"

.

Hair - I got life:
http://www.youtube.com/watch?v=-1LRD3DtFAo

Be fő a fő

Valami készül.. befő télire. Nem, nem tücsök szeretnék lenni, hanem hangya. Minden téren készülődést érzek. Nem érzem, hogy kész lennék és jól megérdemelt pihenésemet tölteném. Pedig az egész csak hozzáállás kérdése.

.

Aki netán olvasta a tegnapi bejegyzésemet, amit töröltem csúnyán... csak annyit, hogy nem gondoltam meg magam, tényleg főzőcskézek, de annyira értelmetlenül fogalmaztam meg... nem a lista a lényeg, hogy hányféle ételt tudok elkészíteni, hanem az, hogy amihez hozzáfogok, az működjön.

..

Szeretnék bizonyos dolgokat elérni... mondhatni: felnőni. Bármelyik pillanat lehet a változás kezdete.. múltban, jelenben, jövőben. Az ilyeneket úgyis csak utólag definiálhatjuk. Addig is... gyötrelmesen türelmesnek kell lenni, különben egy pillantás alatt elromolhat minden... azt meg nem akarjuk.

.

Balu kapitány:
http://www.youtube.com/watch?v=LpoyWAYyGbg

Menjasszonyba!

Vajon milyen érzés lehet azzal a tudattal élni, hogy egy hét múlva esküvő? Persze, gondolom a szervezkedések körül foroghat az agy. Ha tényleg akarják, akkor valószínűleg meg sem fordul a fejükben, hogy visszakozzanak. Nem is létezik más a világon, minden eltörpül... kivéve az A NAP.

.

Talán az is megfordulna a fejemben: egy.. sőt, két család rég nem látott tagjai gyűlnek ilyenkor egybe. Biztos nem véletlen, hogy az életben olyan ritkán látják egymást. Akik itt ismerkednek össze, eleve előítéletük lehet, attól függően, mennyire áll közel hozzájuk a vőlegény, vagy a menyasszony. Az esküvőmön már biztos meg lennék keresztelkedve is... úgyhogy valószínűleg imádkoznék azért, hogy ne legyen balhé!

.

Ha kilenc nőszemély egy szobában ennyire különböző tud lenni... Nem gondoltam volna, hogy annyira félelmetesen, határozottan rájuk parancsoltam azon a szép bográcsos estén a telefonban... Végső soron: tökéletesen eredményes volt, mert a "lyányok" eljöttek, igyekeztek viselkedni, és nem veszekedett senki... Talán még a menyasszony is jól érezte magát.... Unatkozni, biztos nem unatkozott.

.

Balkán Fanatik - Csináld, csináld, jól csináld:
http://www.youtube.com/watch?v=i7S_iqUBFu4&feature=related

Bográcsos kedély

Bográcsünnep a fősuli édenkertjében? Nem cserélném semmire. Ki hitte volna, hogy ilyet is lehet! És lehet. Mint ahogy lehet bárddal is paradicsomot hámozni. Csak nagyon-nagyon vigyázni kell. Ezt is mi a fenének tettem? Mert a kenyérvágó kés foglalt volt.....

.

Oda kell figyelni minden kis mozzanatra: a könyvet ne tegyük étel-ital közé, legfeljebb a szakácskönyvet, de arra is ügyelni kell. Ha már nyitott a cipőnk, óvatosan járjunk, hogy ne menjen bele kavics, bogár vagy bármiféle apró éles tárgy. Vigyázzunk a talpunkra! Sosem árt, ha van nálunk sebtapasz, hisz kis helyen elfér.

.

Sok apró- és nagyságra szükség van egy ilyen bográcsünnep létrejöttéhez: vendégszerető, barátságos emberekre és egyre, aki különösen figyel pici részletekre. Ő a tűz csiholója, aki nélkül a láng nem lobogna, s a többi kóbor lélek sötétben bolyongna.

.

Tape Underground - Közelér:
http://www.youtube.com/watch?v=g8vvCwPOge0

Moony nights among stars

A ma környéki napokban nyári szünethez hasonló élményekkel gazdagodom. Ez nem a medvebőrleivás érzését kelti, inkább a lekésett nyáriszünetek bepótlásáét. A nyár ott van minden évben a diákévek elmúltával is. Persze a tenni akarást nem szorítom háttérbe továbbra sem, csak házasítom a türelemmel. Aztán remélem, szép gyerekeik lesznek..

Besh O Drom - Amikor én még kissrác voltam:

http://www.indavideo.hu/video/Besh_O_Drom_-_Amikor_en_meg_kissrac_voltam

Lótusz Notes

Ma valami történt. Azon kívül, hogy lekéstem buszt, vonatot, szombat lévén a boltok is bezártak.. Igyekeztem úgy viselkedni mindenkivel, hogy ne keserítsem meg a napját. Aztán indult vonat egy órával korábban, mint számítottam rá. Szomorúan jöttem haza, de már nem emlékszem rá, hogy miért. Türelmetlen voltam.. arra emlékszem, hogy miért... de igyekszem úrrá lenni rajta. Már belátom, hogy erre van most a legnagyobb szükségem.. ahhoz, hogy elérjem mindazt, amire méginkább vágyom.

.

Om mani padme hum:
http://www.youtube.com/watch?v=2shskL0AYuE

Kedves szavak

Vannak dolgok, amiket hiába akarunk elérni, egyszerűen nem működnek. Könnyű lenne arra hivatkozni, hogy a világ összeesküdött ellenünk... ez nem így van, legfeljebb mi képzeljük. Magunk tesszük meg a ballépéseket, a következmény is a miénk. Az álom sokszor álom marad, a valóságot máshogy kell keresni. Hisztivel, kiabálással, erőszakoskodással nem megyünk semmire. Aktív szókincsünket kedves szavakkal kell bővíteni, hogy boldoguljunk, de sokkal. A durva, sértő, lehúzó megjegyzéseket hagyjuk meg a passzív szókincsünkben!

.

HIM - In joy and sorrow:
http://www.youtube.com/watch?v=SWmwDy6wr8Y