Máshol

Most jön az, hogy eltűnök egy időre a világ szeme elől...

Túl a másodikon

Tavaly óta sem nőttem bele a talárba, s a talárgyárosok sem találták fel a kisebbet. És akkor sem hiszem el, hogy túl kicsi lennék, ha már azt is átéltem valaha, hogy legelső iskolámba iratkozás környékén a boltosok adtak volna rám inkább pólyát, mint iskolaköpenyt. Azért attól már lényegesen nagyobb vagyok :)

.

Ha már összehasonlítás, akkor... egy éve sajnáltam, hogy a sok nyelvvizsgátlant is ki kellett várnom, s hogy miattuk nem lehet a szépséges vadiúj campusban az átvétel, hanem sportcsarnokban... Most a szép helyen volt, és csak a keményeknek volt lehetőségük rá! Mégis úgy érzem, az első ünnepélyesebb volt: első volt és rengeteg ismerős, akikkel éveken át... most ha voltak is, azoktól egy napszak választott el többnyire.

.

Igaz, hogy most mi voltunk a hab a tortán, s épp ezért is maradhattunk a végére, de a sarokba szorítva sokkal intenzívebb volt a morajlás, mint a szózat. A hivatalosan is építészeti világcsoda pedig működtette a folyékony légkondit, amit talán csak szoknunk kell... És ezt végképp nem fejtem ki itt, mert túl sok volt ahhoz képest már a panasz, hogy ez alapvetően egy csodálatos és megismételhetetlen nap volt, amit némi extra erőfeszítéssel, de együtt tölthettem olyan emberekkel, akik igenis nagyon fontosak nekem. Gratulálok! De tényleg :)

remÉlek

Atyaég, de régen írtam ide! Mintha elfelejtettem volna... Igen, volt amikor... pedig sokszor eszembe jutott, csak.. Bárcsak észre se venném, hogy lezárul valami, bárcsak könnyedén átlépnék rajta, hogy aztán nevetve nézzek vissza: ez is megvolt. Ideje lenne már végre, nagyon ideje lenne kezdeni valamit, ami más, mint ami eddig volt: ismeretlen. Hisz ebben nőttem fel.

.

Mint ahogy idegen volt sokak számára a húsz évvel ezelőttitől eltérő világ. Talán szerencsésebbek voltak, akik gondolkodtak, sejtették és várták az újat. De nem hibáztathatjuk azokat sem, akik elfogadták az akkori körülményeket, s megpróbáltak abban boldogulni. Nehéz lehetett, akiknek netán sikerült is. (Megjegyzem: én már az ismeretlenbe szocializálódtam, így nem tartozhatok se ide, se oda. Ez is mekkora könnyebbség!)

.

A korábban dicsőítettek bűnösökké váltak, mert teljesítették kötelességüket (és még többet is). Amit korábban önként és büszkén vállaltak, lesüllyedt kelletlen kötelesség szintjére. Azonban amíg a világ világ, az embernek folyamatosan szembe kell néznie elvárásokkal. Ha újak jönnek, nem tudhatjuk, hogy a tegnapi tetteink megfelelnek-e a holnap elvárásainak.

.

Könnyű - nehéz, szép és egyszersmind nevetséges hallgatni a lelkiismeretre. Könnyű, mert később teljes nyugodtsággal hivatkozhatunk rá, hiszen az akkori tudásunk szerint megfelelően jártunk el. Nehéz, mert az időközben bekövetkező változások hatására megbánhatjuk tetteinket. (Végülis: az is valami, ha őszinte!) Szép, hiszen ha lépéseink helyesnek bizonyulnak, attól erkölcsi glóriánk nemesbedik. Nevetséges, mert ettől a sok nyavalyás mérlegeléstől elszalad mellettünk, aminek nem kéne. Megyek is, szaladok!

.

Ennio Morricone - Volt egyszer egy vadnyugat

Mégis: Marionett

Marionettként igyekszünk összhangba kerülni a tánclépésekkel, amit az a láthatatlan zsineg diktál. Az óriás, aki a rendező szerepét játssza, sosem akar rosszat, különben nem teremtett volna. De ha nem is ő teremtett, akkor is muszáj szeretnie, ha már foglalkozik velünk és táncoltat. Ha nem szeretne, hagyná, hogy valami sötét sarokban porosodjunk... magányosan és szomorúan.

.

De merthogy rángatva vagyunk, ha ebben a nyavajás világban nem sikerül elkapni a ritmust, ha bosszantanak, ha belédrúgnak, ha a "nem megy"-ek sorozatlövésétől sérülten vonszolod szétcibált lelked, hát iratkozz be tánciskolába, hogy észrevedd a zsineget, hogy felvedd a ritmust, az ütemet. Can you feel it? akkor put your hands up in the air! Ha elkaptad, ha érzed, többé nem lesz okod panaszra, mert a miértek ismerője leszel, kicsi Marionett..

.

Könyvesblog - Szerelem és Borsodi

Inside Out

Mostanában, ha képes vagyok idekeveredni, elveszlek a juj, mit nem néztem meg, ami fontos mezsgyéjén, s ha ide jut is idő, ihlet már kevésbé. Mire végigjárom a szokásos fontos útvonalakat, addigra már a gépmentes tevékenységekkel is számottevő haladást kell, hogy produkáljak. A világ nem blog, csak a blogvilág blog.

.

De ha egyszer lerovom a tiszteletköröket, s újra meglátom a Vége feliratot, kicserélem a lemezt valami újra, hadd pörögjön az a nóta...

.

The Mighty Lemon Drops - Inside Out

Szeress és dolgozz!

Jár az idő, jár. Mert minden olyan mentes a diszharmóniától, van annyi előre látható jó, amennyi rossz a visszapillantó tükörben, no, meg a holt térben. Sokan hivatkoznak Freud bácsira, mindenféle jól ismert dolog kapcsán, s most én is előhozakodok valami kis nemes egyszerűséggel, amit mondott a Mit kell tenni a harmonikus személyiség érdekében? kérdésre: Szeress és dolgozz!

.

Fájdalmas, rendkívül fájdalmas lett volna ezt a kegyetlen mondatot olvasni néhány hónappal ezelőtt, mert legalább az egyik helyütt szükség van oxigénre, hogy ne szűküljön be a belátható útszakasz magunk előtt. Kerüljük a vakvezetést az élet minden területén!

.

Oasis - I'm Outta Time

Emberszűz vadon

Járt utat járatlanért el ne hagyj! - Mondják, miközben vagy véget ér a járt, vagy egyszerűen le van zárva, kész vége.. Szóval, ha nincs az emberben kalandvágy, megette a fene! Lehet szidni az emberszűz vadont, hogy mekkora ott a dzsumbuj, meg sok a szúnyog, viszont sokkal kellemesebb úgy hozzáállni, hogy mindjárt.

.

Jön valami fantasztikus, amire most még nem is gondolhatok, mert az igazán jó dolgokhoz képest a fantázia a legkreatívabb emberek agyában is legfeljebb... (keresném a megfelelő szót: homályos, ködös ábránd, távoli délibáb) érzékelés és tapasztalat nélküli sejtelem.

.

Kistehén - Kistejes

Barátkozó állataim

A fejbe importálós és a papírra vetős tanulás közül most azért preferálom az előbbit, mert azt legalább végezhetem a napsütésben odakint, ahol a minap például azon kalandozhattak a gondolataim, vajon miért szállt le mellém egy feketerigó.

.

Miért tölti a szabadidejét a valahonnan elszökött jámbor kutya azzal, hogy engem hazakísér? Szaglászik a fűben, meglát, odébbmegy majd úgy tesz, mintha nem követne: amikor látja, hogy ránézek, ismét a fűben szaglászik. Hazaérek, leül a járdán és megvárja, míg bezárom a kiskaput. Felugrik rá, mintha köszönne, majd visszasomfordál arra, amerről jöttünk. Nem kérte, hogy beengedjem.

.

Rúzsa Magdi: Vigyázz a madárra

Vég-e?

"Nem félek, és az sem baj, ha bőrig áztam már,
mert tudom, hogy célhoz ér majd, aki egyenes úton jár"

.

Vagyok olyan fáradt, hogy lássam, nem szabad ideülnöm, mégis katt-katt és már írok is. Hogy mi lesz ebből... A látszólagos elvonulás ellenére még nem látom az út végét, csak az utat, s érzem a bár lenne már végét. Tavaly még visszasírtam, mert kapaszkodtam. Többé nem kívánom ezt.

.

A fogódzót nem szolgáltathatja az, ami a múlt.. és ez közhely, úgyhogy ugrok is a témáról. A jövő ugyan éppoly ködös, mint mindig.. még a jelen is. Vonulok is vissza a papírjaimhoz motivációt gyűjteni.

.

Igen, ez furdalja az agyamat az egy helyben toporgás, az örökös sebességváltás és a boldog guvasztások közepette...

..

Tankcsapda: Kezdet és vég

Indul a paper-láz

Ha már ilyen virágosra nyílott a szám, ideje nem csak tátani azt a csodás tavaszban. Agy bekapcs, (papír)tengerre fel, a gyár beindul... ("junk paper" gyár). Felsőfokon a kétoldalas nyomtatás elfelejttetik. Nyilván azért, hogy legyen értelme még egyszer felhasználni... Hátha a másik oldalára értelmesebb dolog kerül.

.

Ó -fólió, miért vagy te portfólió? Gyakorlatilag ma anonim mentora voltam szakdogákkal szenvedőknek és a szám mosolyra fordult mire végeztem velük, s végül azt kérdeztem magamtól: miért nem lehet ilyen gyönyörűségekkel bíbelődni?

.

Nekünk, mestereknek már pszichológiailag szabályozni kell önnön tanulásunkat, meg kell váltani az oktatási rendszert: hinni abban, hogy multikulturálisan nevelni jó. Már nem elég a próza, kell a film is, hogy ismerjük és összevessük, majd újra felismerjük: a személyes fantázia sokkal jobb rendező bármely kultuszfilm eredetijénél.

Hun maradoztok már?

Nosza, tessék megkomolyodni, me' ezsibbadt már a szám ettől a sok vigyorgástól. Gyüjjék lendületbe az ország, szeretném megmutatni, hogy a világ tényleg olyan szép, mint amilyennek látom. Ehhez meg az kell, hogy ne kullogjak a határidőkbe kapaszkodva, hanem én mondjam nekik: hun maradoztok már?

.

Robbie Williams - Let Love Be Your Energy

Ne':) vetés

Ránézek arcokra és rámtör a nevetés. Ilyenkor igyekszem tolerálni a szembejövő - még mindig szomorú - népséget, s örömömet mosollyá töpörítem. Nehéz ám lelkiismeretesen együttérezni a szomorgókkal tudván, én akkor is képes vagyok örömmel együttérezni a boldogokkal, ha magam alatt vagyok. Szóval az idén úgy döntöttem, mosolyt vetek. Vegyetek!

.

"Tudom szeretet nélkül minden ház üres,

Minden városka lakatlan.

Minden zseni ügyetlen,

Félős nyuszi csak a kalapban"

.

Quimby - Ajjajjaj

mimózA MORE

Csak ámulok és bámulok. A világ magasra tuningolta az elvárásaimat, mert azt hiszik, hogy kishitű vagyok, s nem gondolják, hogy a léc, amin ugratok, nem limbó cseppet sem. De sebaj, van kinek életcélja átugrani azt. Milyen boldog világban élnénk, ha a legégetőbb probléma holmi sötét szemöldökökkel lenne... Gondolta a fene, hogy egy szavamba kerül a korrekció igérete.

.

Még a végén boldog leszek - tér nyugovóra a lány, aki ugyan nem biztos semmiben, csak hinni akar saját versének gondolataiban, csak remélni tudja, hogy jó, hogy lesz több is, hogy lesz folytatás, hogy nem kell szégyellnem magam, ha rosszul döntök.

.

Annyi bizonytalanság, hiábavaló ígéret után, annyi kudarc, annyi semmirekellőséget sulykolás után.. szeretnék hinni abban, hogy végre kezdődik valami, ami csakugyan működik. Lehet, hogy gyenge és suta még, de talán a legjobb, legnagyszerűbb lehetőség, amit kívánhat egy mimóza.

.

Edda - Szerelemre éhes

Opti miss ta karattya

Most nemtom, változott-e valami, vagy blöff after blöff... Eddig nem mondott senki olyat, amire épeszű ember igent mondott volna.
Pedig engem nem is kértek fel miniszterelnöknek... Csak
vasutas feleségének (big laugh), meg hogy sózzak rá
emberekre olyan dolgokat, ami nem kell nekik:
vegyél házat, hitelt, csodakütyüt, amitől
seperc alatt meggyógyulsz.

A hitelből veszel házat,
a hitelvisszafizetésbe belebetegedsz:

erre jó a csodakütyü, hogy boldogan élj,

míg meg nem halsz...

Világosságot!

Jaj, már! Mi a fenéért kell úgy félni a kút mélyétől? Folyton ott mászkálsz a szélénél, lesed, mikor látod benne a legszebben a napot, hajolsz, míg a súlypontod kívül marad, de messzire szaladsz, ha billennél vakságodban... Pedig mindenki tudja, hogy ugrani kell, te is sejted már!

.

Hallani akarom a szurkolók hangját! Amikor emberek egyszerre mondanak dolgokat, annak hatalma van a lélek fölött. Legyen az ima, ének, átok, szurkolás... Miatyánk, ki vagy a mennyekben... Nap fénye világosságot, Hold fénye teljességet, Víz színe tisztaságot, Csillagok fényességet... Hajrá és társai.

Henus

Mert ő az oka mindennek... vagyis nem mindennek, de annak igen, hogy elkezdtem blogni, hogy blogspotni. A sok tanulás mellett neki köszönhetem, hogy meglett a nyelvvizsgám, és nem is tudom hálálkodjak-e még, miközben nem is biztos, hogy rájön, hogy ki vagyok, pedig rájöhetne... És a dátumok alapján lehet, hogy már nem is blogol :( De hátha egyszer visszatér, hátha hírt ad magáról, mert jó ám olvasni, és de kár, hogy korábban még nem írtam.

.

Annyi minden negatív járt a fejemben, mint már egy ideje minden csütörtökön, meg lehet, hogy ezentúl nemcsak csütörtökön fogok ilyen dolgokon agyalni, de erről majd inkább később, de leginkább sosem. Igyekszem nem lehúzni az idetévedő esetleges olvasót, de azért magamat adni:)

.
Henus

Blöffmegoldás

Kezdetben vala az az aranyos óhajtás: "Bárcsak úgy menne a vezetés, mint a tanítás, meg a mindenféle nemjövedelmező bölcselkedés!" - Ennek súlyát érezni mélységes veszedelem. A szemtelen nem-érek-rá emberek pedig irigykedve cserélnének velem egy napra, csakhogy legyen egy kis nyugi? Ám legyen: cseréljünk egy napra, de az aznapi fizetés az enyém!

.

Nyilvánvalóan csak blöffölök, amikor a helyemet keresem, mert aki ismer, az (legalábbis felém) olyan véleménnyel van, hogy "ott lenne a helyem", és mégsem történik semmi. Nem értik. S ha erre egyszerűen rávágom, én sem, attól még mindig nem leszek előrébb. Keresem a megoldást, remélve, hogy ez is egy lelki válság, mint Bornemiszánál.

.

Blöff - Parkolás

Szabad ünnepelni

Kell ünnepelni! Nem statisztának lenni, hanem érezni, mert csak úgy van értelme mindennemű szertartásossságnak. Nincs értelme, ha csak kipipáljuk magunkban: ez is megvolt, ha pénzben mérjük mennyibe fájt, vagy ha csupán protokoll az egész, mondván így illik. Legyen az a mai nap, karácsony, anyák napja, házassági évforduló, temetés, születésnap vagy akármi ünnep.

.

Micsoda dolog, amikor az ünnepeket szabadnapban mérik, s amire hivatott el van felejtve! Hogy van az, hogy az előtte lévő napokban letudják az ünnepet, nehogy belerondítsanak a privát szabadnapba? Most ünnep van ÉS vasárnap. Rendjén való, ha már csütörtök óta március tizenötödike van... gondolom.

.

Petőfi Sándor a metróban

Írógépválság

Az írógép nem működőképes, ha szövegszerkesztéssel vagy táblázatkezeléssel találja szembe magát. Tehát "ha egy írógép elromlik, az válság." - Én is ezt akartam mondani, de legalább többen hallották.

.

És önző módon nem gondolok a világra, arra, hogy hány millióan nyútjózkodtak tovább a takarójuknál, mert igazából nem értem őket. Engem mindig is úgy tanítottak, hogy csak amíg a takaró ér.. Igaz, mára elég nyűtt, kopott, és nem tudom, hogyan cserélhetném újra, kényelmesebbre. Valamit nagyon meg kell változtatni, hogy működjön, de tudom, hogy képes vagyok és még a végén rájövök.

.

Kozmix - 2000 után

Observer

Maybe I can't do anything in the mission of lifeplay only I build my life and do the tasks. You can't never say you have done more than possibility but now I feel I've shot the intention over. I am stopped and I am blocked. I've got the rules of play so I observe them. And I learn new rules... to observe.

.

Talán nem tehetek többet a Játékban, mint építkezem és gyűröm a teendőket. Sose mondhatod, hogy többet tettél, mint elvárható, most mégis az az érzésem: ezt benéztem. Le vagyok állva, le vagyok blokkolva. A szabályok világosak, miért ne tartanám be őket. És miért ne tanulhatnék újakat... betartani.

.

Franz Ferdinand - Ulysses