Egészen jó, amikor csak a tűz közelébe tartjuk az ujjainkat, ha fázunk. Nem emészt fel. Persze így valamennyire biztonságot is nyújt a hidegben.
.Azt mondják, ráerőltetem magamat másokra. Talán mert magamra mindig számíthatok. Általában bizalmatlan vagyok az emberekhez, vagy ellenkezőleg. Akiben bízok, az kétféle lehet: akit már eléggé ismerek hozzá, a másik pedig az, akit még nem ismerek eléggé. Az is igaz, hogy mást sosem ismerhetek annyira, mint magamat.
.Szeretném, ha egyszer én is elmondhatnám mindennapi örömeimet és bánataimat valakinek, aki szintén elmondja ezeket nekem. Szeretném, ha nem csak magamban bízhatnék. Szeretném átölelni a világot, de mindig kiforog a kezeimből és sosem nálam landol. Én nem tudok dobni!
.
Persze tudom, egyszer, előbb-utóbb megtalálom. Ha nem is most, de majd egyszer sikerül elkapnom. "...és eljön a napja, hogy nem érted, nem ezt kérted, hát miért tett veled ilyet ez az élet..."
