Na, most elárultam magam. Ha más nem teszi meg, akkor én. Hogy is várhatnám el tőlük, amikor a lelkükre beszélek, hogy ne tegyék.. amúgy meg lehet, hogy már rég megtehettem volna. Majd megmondják: miért nem szóltál? Most szóltam. Nem is biztos, hogy érdekli az embereket, de legalább túl vagyok azon, hogy végre kibökjem: itt van levül. Mostmár ez is megvan, lehet rám dobálni a paradicsomokat, ha úgy tetszik.
.
Hogy ki milyen kritikát kap, és kinek mit merünk elmondani, az függ tőlünk is. Mégis.. aki nem tűri, de valamiért mégis szívünkbe lopta magát, azzal nem közöljük a teljesen őszinte igazságot. Előre vinné? Vagy csak befordulna és rosszabb lenne? Ki tudja! Így senki. Egy valamire való embernek azért mégiscsak el kell viselnie a negatív véleményt is.. meg a jót is tudnia kell fogadni. Van, aki az utóbbiról feledkezik meg és ez akadályozza az előrejutásban.
.
Mindkét oldalról nehéz elismerni Stendhal kegyetlen szavait: "Ha kiválónak tartasz valakit, ne teljesítsd vágyait, nehezítsd meg vállalkozásait! Ha valóban kiváló, elhárítja és legyőzi az akadályokat." Mekkora pofon...
.
Jazzékiel - Az utolsó lemezlovag:
