bú ék

Évösszegző bejegyzést próbálok összehozni ismét, s látom, blogom ünnepli évfordulóját. Hellyel-közel így van ez, még ha sok-sok fecsegés törlődött is, mire kialakult milyensége.. ha kialakult. Ezt mondják.

.

Vettem véletlenül az ezelőtti decemberben egy nem száz forintos naptárat. Először dühös voltam, hogy már megint szórom... de azután úgy fogtam fel: kell ez olyan fontos dolgokhoz, amik ebben az évben történni fognak velem. Furcsa egy ürességbe torkolló mozgalmas év volt ez, volt itt minden, amire nem is gondoltam, de rengeteg elintézetlen ügyem maradt a következő évre is. Mindenesetre a szerencsenaptár? szavatossági ideje ma este lejár.

.

Happy New Year 2009!

Útra fel!

Kész a leltáram: hat hét alatt 16 látogatás. Akkor még nem sejtettem, de már tudom, mi volt a névnapi ajándékom tőle: akkor láttam utoljára. (Persze remélem, ez amolyan záró bejegyzés, nem szeretnék ilyen gyászos hangulatot itt, de most ezt úgy érzem: kell.)

.

Jön a sürgető kérdés a kun fővárosból, ahol az összes nagykarácsonyomat töltöttem 2005-ig, hogy mikor megyek már. Tudják ők, nagyon jól tudják, hogy mi a helyzet, de azt is tudni kell, hogy van még egy nagymamám, aki már az egyetlen, és őt is imádom.

.

A kórházból a telefonomon keresztül történt a társalgás kettejük között, vagy éppen azzal, aki úgy gondolta, hogy szeretne beszélgetni. Az egyetlen élő testvér is felhívta, aki nagyon kemény, veszekedő szavakat hallhatott. A néni olyat talált mondani, hogy templomba jár minden héten, és imádkozik a testvére egészségéért is. A beteg pedig dühösen rivallt rá: "Ahelyett, hogy meglátogatnál..."

.

Ebből a beszélgetésből következtettem arra, hogy nem számít, ha - épp mint máskor - ezen a hétvégén sem ücsörgök a templomban, inkább elmegyek ahhoz, akit még a családfa ügyében sem kérdeztem ki. Nagyikám is így akarná, úgyhogy útra fel! Természetesen csak miután elköszöntem.

.

Zorán - Kell ott fenn egy ország

A gyertya még ég

Nem kellett sokáig számolni, a szenvedés már az előző bejegyzésem napján véget ért. A nyugovóra helyezés szinte még ünnepnapon (nálunk az - lenne): János napon lesz. A családunkban három éve kérdés: hogyan viszonyuljunk a karácsonyhoz, ha friss, még temetetlen halott van a családban. Akkor 23-án nagyapám halt meg, most pedig a másik nagymamámat veszítettük el.

.

A család többsége szerint - nálunk is - evidens, hogy a karácsony, a maga szertartásosságával sztornózva. Még karácsonyfát sem díszítünk. Ez alól kivételt csak a család azon része tesz, ahol kicsi gyerek van: ők sokkal hamarabb érzik, hogy az élet bizony megy tovább, mondhatni könnyebben dolgozzák fel a veszteséget.

..

A következő kérdés, amivel sokkal bonyolultabb dolgunk van: mihez kezdjünk azzal, hogy ilyenkor boldog-boldogtalan kellemes ünnepeket kíván? Érdemes-e, szabad-e hangot adni érzéseinknek: hogy lenne már boldog a karácsony, amikor... A válasz az, hogy nem.

.

Teljesen felesleges belerondítani más örömteli ünnepi várakozásába. Miért okoznánk a másiknak lelkiismeret-furdalást azzal, hogy a válasz hallatán netán tapintatlannak gondolja saját magát, miközben ilyenkor az a normális, hogy általános boldogság és szeretet költözik az emberek szívébe még akkor is, ha az év többi hónapjában esetleg nem úgy viselkednek.

.

Legalább most megpróbálják összeszedni magukat és igyekeznek úgy tenni, ahogy talán egész évben lehetne. A gyász tulajdonképpen egyéni szociális probléma, amit az embernek saját magának kell feldolgoznia. A többiek ünnepeljenek csak!

.

Desperado - Szomorú alkalom

Visszaszámlálás

Valami készül. Valami, ami szétszórttá teszi a viselkedésemet, korlátozottá a nyelvemet. Nem így ismertem meg magamat. Nem is vagyok önmagam teljesen. Az Orákulum két hetet mondott, de aki látta, aszerint még ennyi sincs. Megkezdődött a visszaszámlálás...

.

De nem, most nem ezzel kell foglalkozni, még egy utolsó vizsga belefér az évbe, azután majd megoszlhat a figyelmem karácsony és e között. Most úgy közeleg, mint az árvíz, fel lehet készülni rá homokzsákokkal, csónakokkal, be lehet pakolni vízhatlan hordóba, vagy kinek milyen ötlete van. Három évvel ezelőtt ilyenkor még nem sejtettünk semmit, olyan váratlanul ért minket, mint a földrengés. Semmi előkészület, legfeljebb borult ég, de még abban se voltunk bizonyosak.

.

Europe - The Final Countdown

Látám, hogy ez jó

Úgy tűnik, szabállyá kell tennem, hogy fáradtan nem írok blogot. Blogkultúra.. Nehogymár épp én legyek lehúzó! Igen, sejthető, hogy megint töröltem egy bejegyzést. Végül majdcsak kialakul, milyen is ez. "Az ocsút az idő nem állja."

.

Bizonyos tekintetben a kifejezés cenzúrázást takar, de talán az idő az az úr, akinek joga van hozzá, mert a legnagyobb szakértő és még elfogulatlan is. Viszont a segédei, mi, akik szubjektíven kiválasztjuk a nekünk tetsző vagy nem tetsző dolgokat, nagyon is elfogultak vagyunk. Ami folyamatosan látám, hogy ez jó érzést okoz, abból nem lesz ocsú. Ha a lánc megszakad, a helyzete kérdésessé válik.

.

Most pedig azt kívánom - akár az ünnepekre, akár a mindennapokra gondolva -, hogy töltsön el bennünket minél többször a látám, hogy ez jó érzése:)

Norma ti. vitás

Talán ez már az az elkényelmesedett állapot, amitől nemrégen óvva intettek. Talán. Nem érzem magamat hibásnak vagy lustának: amire szükségem van, megkapom, amit elvileg meg kéne kapnom pedig akkor se kapom meg, ha kapálózok. A csillagok se úgy állnak.

.

De legalább adni tudok, méghozzá azt, amit azok nem tudnak adni, akik megkapják azt, amit én nem. De ők megadják nekem azt, amit a normák szerint nekem is meg kellene kapnom, viszont ők nem adják meg azt a rászorulónak, amit a normák szerint nekik is meg kellene adniuk, de csak én teszem meg. A körbetartozásos semmi sincs jólban végeredményben megint minden rendben van. És ezt már rutinból írom...

Tabula Table?

Ideje egy kissé felvidítani ezt az oldalt, ne legyen már olyan szomi:) Annyi ideje próbálok felmutatni valamit a nagyérdeműnek, hogy ezt-s-ezt tettem le az asztalra... miközben rá kellett jöjjek: asztalomon káosz van, hogy pakolnék én arra bármit is. Úgyhogy rakom az asztalra a rendet, s most már kezdem a halmokon túl észrevenni talán újra a világot, a fényt, a többi embert. S látám, hogy ez jó...

Rém ült

Ha a fejemhez vágják, hogy rémült vagyok, hiába mondanám rá, hogy nem vagyok, az nem lenne hiteles. Nem vagyok rémült... Egyszerűbb a vita helyett indokokat keresve alátámasztani az állítást, közben nem hinni magamnak. Nem traktálok másokat a problémákkal, inkább csak teszem a dolgom. Majd egyszer elmesélem annak, aki arra érdemes. Akkor majd én is hallgathatom... Most nincs kedvem fecsegni.

.

Emanuel Santarromana - Métropolitain

Gondolatolvasás

Ha azt írom nem vagyok gondolatolvasó, akkor mindenki azt hiszi, magamról beszélek. Ha meg azt írom, nem vagy gondolatolvasó, hiába is szeretnél az lenni... úgy tűnik elvárnám másoktól, hogy azok legyenek. Pedig valami olyasmire szeretnék kilyukadni, hogy senki, de senki nem lehet az, és ne is próbáljon az lenni, mert egyáltalán nem biztos, hogy a másik valóban arra gondol, mint te.

.

Másként vagyunk huzalozva, és ebből következően, amikor abnormálisnak látunk másokat, az valójában csak gondolatolvasásunk kudarca, mert nem jöttünk rá az előzményekre, amik a fura viselkedést okozzák. Olykor elviselhetetlenné válik egyik ember a másik számára, csak mert ez véletlenül vagy szándékosan próbára teszi a másik tűrőképességét. Amazé meg vagy eleve alacsony, vagy még magasabbnak kéne lennie, hogy csak mosolyogjon a másikon.

.

Gnarls Barkley - Smiley Faces

Mit tettem?

Hoztam egy döntést, ami pillanatnyi elmezavarnak is tűnhet, vagy csak sima berezelésnek, de határozottan úgy érzem, helyesen cselekedtem. Visszacsinálni már nem tudom, viszont haladhatok azzal, amit igazán akarok. Eddig meg elhanyagoltam. Ideje végre megérteni: én irányítom a járművet! Jaj, de nehéz a felfogásom olykor...

.

Max Pashm - Manea-k

Day After Day

Just do it! Nem szólok, mert már elfecséreltem a szavaimat. Könnyű most okosabbnak lenni szavakkal, mindenki az. De tettekkel? Az már nem olyan egyszerű. Ujjal mutogatni másokra, kijelenteni, hogy amit én megtettem, attól többet nem lehet, a másik jön... túl sokáig nem lehet. Hogy erre ki mikor jön rá, az nehezebb ügy. Megyek is, most is csak fecsegek. Nem állítom én, hogy rájöttem, majd egyszer leülök és megkeresem, hogy hol mire jöttem rá, vagy mit mulasztottam el.

.

Kelly Osbourne - One Word

Érzi a vesztét

Ma megtapasztaltam, hogyan viselkedik valaki, aki valóban a vesztét érzi: őrült jó kedve van, és nem is veszi észre, ha már hülyeségeket beszél. Nem, én nem érzem a vesztem: nincs őrült jó kedvem, és azt is tudom jól, hogy hülyeségeket beszélek.

.

DelaDap - Kaj tu salas

Zord idő

Úgy látom, ma olyan szelek fújnak, amikor az ember bezár ajtót, ablakot és azon aggódik, neki hogy lenne jobb a sorsa ebben a zord időben. A nagy rendező tudja jól, hogy milyen könnyen összeroppantható az ember és most húz egyet a fűzőn és nadrágszíjon egyaránt.

.

Lehet, hogy a vadászidény elkezdődött már, de az őzike akkor is úgy hiszi, hogy megmenekül, hiszen ezek a mostani vadászok annyira bambák, hogy szinte csoda lenne, ha eltalálnának.

.

Tóth Árpád - Lélektől lélekig

Örök metamorfózis

Az idő ellen nincs orvosság. Bezúzza az embert. Főleg az öregeket, akiknek lépteik lassulnak a gyorsuló világban. Egyszercsak belátják, nincs esélyük lépést tartani a forgataggal, mert csak beleszédülnek. A világot átkozzák, lehetetlennek és romlónak titulálják.

.

Nekünk meg ők a példaképeink: utánozzuk őket, mint a gyerekek. Pedig amíg fiatalnak csúfolnak minket, nem áll módunkban nem alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, mégpedig a maiakhoz és nem az avíttakhoz! A mi felelősségünk nem szőnyeg alá söpörni a múlt értékeit, de kisöpörni azt, amit ki kell.

.

Mi éppúgy neveletlen suhancnak nevezzük az utánunk következőket. A világ egyre romlik, ha úgy tekintünk rá, hogy nagyszüleinkhez képest szüleink romlottak voltak, és hozzájuk képest mi még rosszabbak... De vegyük észre: a változás állandó!

.

Bootsie - Horsriders Toward The Abyss

Izzócsere

Na most: ha hallgatnék a boszorkányra, akkor el kell fogadjam: izzócserére szorul az aurám. Csak mert ő nem érzékeli.. Viszont az meg se fordul a fejében, hogy energiatakarékos égő van benne. Ebben a mai világban nem lehet ám pazarolni! Be kell, hogy melegedjen.. ő meg nem hisz benne.. mert csak a cigánykártyában hisz, abban meg nincs ilyen.

.

El kéne varázsolni a világot? Persze... el van az! Egyre inkább ez tűnik valószínűnek. A kisugározásából derül ki. Állítok az élességén, hogy világosság legyen.

.

Mark Farina - Dream Machine

Témaválasztás

Készíts szövegértési feladatot érettségizőknek!
A legfontosabb a témaválasztás!
.

Keresgélek a googlival, millió téma szóba jöhet. A támpont annyi, hogy ez ne legyen irodalmi. Találtam egy szöveget a halálról. Össze is állt hozzá a feladatlap, már csak a javítási-értékelési útmutatót kell hozzá elkészítenem. Épp mesélem, milyen könnyen boldogultam... amikor csörög a telefon.

.

Közlik, hogy egy szeretett személy áttétes rákos. Mintha falra festettem volna az ördögöt. Ördög... kísértetként leng körül már évek óta.. Ördögi kísértetként. Még soha nem beszéltem olyan emberrel, aki ezzel a tudattal él. És még talán sosem volt ilyen komoly egy bejegyzésem sem.

.

Oasis - The Shock of The Lightning

Megfizethetetlen

Ez a blog olyan valamilyen, hogy szinte semmi köze ahhoz a világhoz, ahonnan most olyan dolgok bombázzák az agyamat, mint minden, ami autó, és eddig meg se hallottam, gazdasági világválság, az oktatás helyzete, a versenyszféra szó értelmezése, ami előbb-utóbb be akar szippantani és nem tudom, ezt akarom-e, vagy inkább lemondóan és mosolyogva nyomulni a tanártársadalomba.

.

A pénz meg - akármilyen központi kérdés is mostanában - akkor sem boldogít, de szükséges azokhoz a dolgokhoz, amik elhitetik, hogy boldogok vagyunk, míg meg nem adatik az igazi boldogság. Mert az bizony megfizethetetlen!

.

Dire Straits - Money For Nothing

Only +!

Régi kedves ismerősökkel csak néhány szót váltottam... és az derült ki, hogy ők is boldogok és nekem is irigylésre méltó a helyzetem. Hirtelen meglepődtem, hogy ez meg hogy lehet, de inkább nem akartam meggyőzni se őket, se magamat az ellenkezőjéről. Minden rendben van.

Csak pozitívan! Örülök annak, hogy amikor nem látom tisztán a helyzetet, az még nem jelenti azt, hogy más sem. S ha el is voltam tévelyedve, vagy vagyok, tudni kell, hogy jó úton haladok. Tudom, hogy még sok van hátra, de már nevetek azon, hogy

jesszus, merre akartam én menni...

.

Don Johnson Big Band - One MC, One Delay

Intertextualítók

Az intertextualitással foglalkozó ember valószínűleg rendkívül pletykás: ha meglát két szöveget, rögtön azt kutatja, milyen kapcsolat fűzi őket össze, ha pedig csupán egy szöveget lát önmagában, akkor elkezd azon agyalni, vajon mely szövegekkel lehet összefüggésbe hozni.

.

Intertextuality

Elsárgult

Nem pottyan az ölbe semmi, legfeljebb elsárgult levél. Nem is várnám el, úgyhogy inkább dolgozok érte, még ha oly ironikusnak is tűnik most ez a szó. Munka a házimunka is, a tanulás is... bármi. Csak a lusta ember unatkozik! A mai sztereotípia kipipálva. Dologra!

.
Máté Péter - Hull az elsárgult levél

Életjárgány

Kicsit unalmas lehet, hogy folyton panaszkodom. Az első számú szabály: mindig legyünk urai a járműnek! Szóval... ha az életjárgányt elkezdjük vezetni, akkor ne a gyalogosokat, a kerékpárosokat, meg a többi "ez meg hogy kaphatott jogsit" típusú sofőrt szidjuk, ők úgysem változnak meg! Egyszerűen nekünk kell alkalmazkodni a tébolyult világhoz és megtalálni a módját, hogy boldoguljunk.

.

Emberek - Száz út

Tökélyszaka

Milyen különös... Olyan, mintha egy fura álomból ébredeznék. Lefekvés előtt azt állítottam, tökéletesség nem létezik. Erre az álmom meggyőzött az ellenkezőjéről. S most, hogy már ébren vagyok, fel kellett ismernem: azért nem hiszek a tökéletességben, mert sosem érhetem el.

.

Wyclef Jean - Perfect Gentleman

Diplomás klub

Beszélgetek egy emberrel, teljesen más témáról, erre bevág nekem egy ilyet: "Arra volt jó eddig a diplomám, hogy regisztráljak a diplomás klubban. Először azt gondoltam, hogy ez ugyanolyan álláskereső portál, mint a többi, de aztán ott ismertem meg a páromat." Na, mondom, ezt megnézem... Aztán néhány bölcs fórumon jól ki is fakadtam.

.

Sonny J - Handsfree

Ne gondold!

Zavarbaejtő rendetlenség szűnt meg létezni. Takarítom a házat, az udvart, a blogomat, a gondolataimat, az érzéseimet. Arra törekszem, hogy felszámoljam a káoszt. Lehet, hogy most még nem szeretném, de akarom, és amit akarok, azt el is érem!

.

Például jogosítvány... eddig azt sem gondoltam, hogy a behajtani tilos tábla nem egyszerűen behajtani tilos, hanem erről az oldalról behajtani tilos. Az utca másik végén egyirányú utca jelzés várható. Olyan táblát kell keresnem, ahol behajthatok, nem olyat, ahol nem. Viszont annál a táblánál, ahol mindkét oldalról behajtani tilos... oda meg se próbáljak behajtani.

.

Illés - Ne gondold!

(Don't) Go Away!

Itt és most. Nem kell mindenben a többet látni. Lásd azt, ami! Se többet, se kevesebbet. Mindennek oka van, de nem feltétlenül az, amire számítasz. Az ok lehet csupán annyi, hogy okuljunk belőle. Nem erre indultál? Nem számít. Ne keresd a visszautat, csak mert ez olyan ismeretlen! Amíg az út nem ér véget, amíg gurul a kerék, addig nincs baj. Csak menj!

.

Era - Don't Go Away

Köszönöm Dürrenmatt!

Tegnap este leült mellém a vonaton egy borzadalmasan büdös ember. Azért imádkoztam, meg ne szólaljon, mert az még nagyobb bűzt okozna, pedig elég kommunikatívnak látszott. Lehet, hogy udvariatlannak tűntem, de akkor is azt gondolom, az olvasás megmentette az életemet. Köszönöm Dürrenmatt, hogy nem hagytál egyedül! És általánosságban is köszönöm mindenkinek, aki segít és bíztat, és akit segíthetek és bíztathatok!

.

Dido - Thank You

Elértés

Amikor egy szöveget fordítunk, létezhet-e, hogy az egész összeáll, kivéve egyetlen mondat? Minden szó jelentését ellenőriztem: stimmel. A mondatokat is külön-külön: rendben vannak. De az az egy mondat... sehogy sem illik a képbe. Mit tegyek vele? Hagyjam ki? De mégiscsak ott van... Előfordulhat, hogy az egészet elértettem.

.

Inkább átnézettem még egy emberrel. Szerinte várjak, fordítsam tovább, később biztosan egyértelműbb lesz. Eddig jó úton haladok, minden jel arra utal. No, majd kiderül. Az az egy biztos, hogy semmi se biztos.

Nyugat

Felkeltem, kinézek az ablakon és látom, hogy a börtön ablakába ragyogón süt be a nap.

Mc Hawer és Tekknő - A börtön ablakába

.

Amikor tegnap hajnalban a fodrásznak mondtam, hogy Nyugat konferenciára megyek, azt gondolta, valami EU-s dologról lehet szó, de aztán elmagyaráztam neki. Mielőtt még egyszer megkérdezné az illető, hogy a szervezéssel volt-e valami probléma: közjegyzőként is azt mondanám, a szervezésben nem találtam kifogást.

.

Attól félt, hogy kevesen leszünk, hogy elpárolgunk, hogy nem figyelünk... Még egy véletlen telefoncsörgés sem volt. Minden előadó megtette a magáét, még ha némelyikükre azért rá is férne egy kis retorikai tréning. Igaz, sok volt ez így egy huzamban, főleg az ebéd utáni részekre bírtam kevésbé figyelni. Ahogy az egyik előadó mondani szokta: ilyenkor ebéd után sokkal hasznosabb lenne aludni egy órácskát. Ez nyilvánvalóan nem kivitelezhető... Az ebédnél volt egy kis káosz, de még elviselhető.

.

Kicsit hosszúra sikerül ez a bejegyzés... Egész nap jól éreztem magam, de ha a vége jó, minden jó elvét figyelembe veszem, akkor nem biztos, hogy olyan fenomenális volt. Persze egyszerű lenne mást okolni a történtekért, valójában én vagyok a hibás, amiért megbíztam az ígéretében és nem indultam, indultunk rögtön az állomásra.

.

Akkor nem láttam volna meg, hogy milyen ragyogón süt be a nap a börtön ablakába, mert még napkelte előtt útnak indultam volna. Ehhez már tényleg semmi köze, igazán felkelhettem volna. De mindenki aludt, amikor hazaértem, és mindenki aludt, amikor kelnem kellett volna.

Hullócsillag

Láttam egy hullócsillagot, de nem az égen. Először örültem neki, majd szomorúvá tett. Kívántam valamit, állítólag még ebben az évben teljesülni fog. Majd kiderül. Elhatároztam, hogy elindulok felé.

.

Hiába győzködtem magamat és a világot, hogy a közutakon addig van biztonság, amíg én... le nem győzöm a félelmemet. Az elhatározás már megtörtént, megküzdök vele.

.

Perry Como - Catch a falling Star

Műmosoly

Végre ténylegesen visszatértem imádott iskolámba, új arcokat ismerek meg. Igen, elismerem, mázlista vagyok a 4+1 állami miatt, van két szakom, jön - úgy tűnik - az újabb papír, és még nem vagyok az új rendszerben sem... Csak azt nem kéne tűrni, hogy ott motoszkáljon bennem az a gondolat, hogy ez a ragaszkodás kezd betegessé válni.

.

Az emberek dolgoznak. Igen, cáfolnom kell azt a tényt, hogy nehéz állást találni, körülöttem már mindenki talált magának. A kivétel (én) erősíti a szabályt. Nem, nem szeretnék siránkozni. Most jut eszembe, van még 1-2 szerencsésebb-szerencsétlenebb szakon végzett frissdiplomás ismerősöm, akik már belefogtak a Jaj, most mi lesz velünk... kezdetű siratóénekbe. Igaz, ők nem mestertanoncok. Csodálkoztak is, hogy lehet az, hogy én még mindig nem vagyok elkeseredve.

állomÁSÍTÓ

Notórius főiskolás vagyok. Akkor is oda megyek, amikor nem feltétlenül kéne. Mindig találok valami ürügyet. Igazából nem is azért indultam... de ez csak üres fecsegés. És ismét lebuktam, mert találkoztam ezzel-azzal. Például a Hasas Pasassal épp a szolgálati ebéd után, de az írásba öntés előtt. Hallhattam tőle a még kiforratlan, friss élményeket, mondhatni az első benyomásokat.

.

Hogy mit ír le, az ebben a lapban olvasható:

www.avorospostakocsi.hu

Filózó fuss!

Tegnap beiratkoztam főiskolán egyetemre, vagy hogy is van ez. Megnyílt a "mestertanév". Mielőtt megnyílt volna, próbáltam gyorsétteremnek használni a menzát. Közben láttam egy szemüveges és egy mesterfilozófust. Szívesen beszéltem volna velük, de ez ilyen rohanós napra sikeredett. De nem baj, lesz még alkalom! Addigra talán lesz bokor is a nyúlnak, hogy ne fázzon.

Családia

Véletlenül találtam rá arra az oldalra, nem kerestem, nem akartam fát építeni. De megtaláltam, gondoltam beírom azon rokonokat, akikről tudok. Pillanatnyilag 150 főt számlál a család, de még némi interjúvolással lesz abból vagy 200. 5 generáció majdnem kész. Régebben kézzel próbálkoztam, de csak 3-4 generációig. Elég bonyolultnak tűnt, mindig belegabalyodtam. Van még néhány kusza firka is, de ahhoz az is kell, aki rajzolta. Majd kifaggatom.

.
Aki akar építkezzen:
http://csaladfa.emlekezet.hu/

Boszitea

Na igen, ez az az időszak, amikor az összes szúnyog és légy és többi bogár el akarja foglalni az emberek által összetákolt biztonságos hajlékokat, mert itt sokkal kellemesebb az időjárás. Jön a szokásos náthás időszak, legalábbis ezt mondják. Aztán vagy elhisszük, vagy nem. Kérdés: mi is meg szoktunk ilyenkor fázni? Én nem akarok. De ki akar?

.

Gondoltam, ha már úgyis van itthon csipkebogyó, csalánlevél, pitypanglevél, kakukkfű és nyírfalevél, készítek belőle teát. Mert néhány hete ezt tanácsolták, csak eddig viszolyogtam attól, hogy ilyen gazokat vigyek a szervezetembe. (Itt nem a csipkebogyóra gondolok.) A szembevilágítós csajszi elég boszorkányosnak tűnt minden szavával, még a gyógyfüvek nélkül is. Most mégis kipróbáltam, és csodák csodája: ízlik.

Nyulam van

Ami azt illeti, tegnap sem kaptam semmit, de ma, ma már, ha nem is kézzel fogható papírt, de biztos kijelentést és neptun látványt igen. A döntés aképpen szól, hogy érdemes rám áldozni még egy évet, mégis. Boldog vagyok!

.

Nagymamám azt mondta: "Ha az Isten nyulat adott, bokrot is ad hozzá..." Hogy ezt hányféleképpen lehet érteni, vagy ő hogy érti... A lényeg, hogy nem kell aggódnom szerinte, mindent megtudok, megkapok a megfelelő helyen és időben.

.

Jem - It's Amazing:

http://www.youtube.com/watch?v=cHdA6RVTX7A

Nincs kapás

Korán keltem, elindultam, közben olvastam, megérkeztem, beadtam. Aztán megvettem, amit kellett, beszéltem azzal, aki hívott, hazajöttem. Megnéztem: üres. Vártam, mert azt súgta a szeplős, hogy ma biztosan megkapjuk. Jött, de nem hozta. Olvastam az e-maileket, folyamatban van, és jót ígérnek (remélnek), de várjam meg a hivatalosat. Várok...

.

Kezdem úgy érezni magam, mint egyszer horgászás közben. Az is egy türelemjáték, amit az emberek általában jókedvükben tesznek. Aki nem örömmel pecázik, az inkább kerüli a vízpartot. Sok a szúnyog, a szemét, büdös van, nagy a gaz, nincs kapás, sokba kerül a felszerelés, nincs idő, nincs kivel.... Na jó, ez utóbbit szinte sosem mondják, hisz fura lenne: úgyis csendben kell lenni. Ez csak a nők kifogása lehet.

.

Amorf Ördögök - Dunántúli sláger:
http://www.youtube.com/watch?v=1VQeoBsbzT8&feature=related

Előtte

Mindjárt megtudom, felvettek-e, nemsoká találok állást, rámtalál a szerelem és továbbgördül az életem. - Jóslom magamnak napról napra. Most jönne a "de". Ezt a szót nem használom, mert nem akarom. Mindig van valami, ami vagy feldob, vagy lelök, én pedig kapaszkodom, nehogy elszálljak vagy leessek.

.

Egyébként szépen kérek minden jószándékú embert: ha netán újra megmérettetés előtti helyzetbe kerülnék, a világért se próbálja elhitetni velem, hogy a vizsga egyszerű lesz, mert elhiszem és megdöbbentően félvállról veszem. Viszont, ha nagy küzdelmekre számítok, akkor kétszer annyi energiát fektetek bele, mint amennyi szükséges. Persze ebből magamnak kellene kigyógyulni.

Czóbel-Munka

Tegnap hozzáfogtam a Czóbel munkához, gondoltam nem kéne csak a negyedével végezni, inkább megcsinálom a felét.. Aztán a fenét, megcsináltam az egészet. Tudtam, hogy nem végleges, de így már volt mihez nyúlni.

.

No, nem ez volt most az egyetlen ürügy, amiért ma beutaztam, hanem mert hívtak Telegdiék. Sikerrel ugyan nem jártam, csak tapasztalattal. Többet erről nem is érdemes szólni. Elállt az eső.

.

Tanulságok:

- Nem érdemes a gyereknek 3 vagy annál több keresztnevet adni, mert a filológusok is csak az elsővel foglalkoznak (jó esetben).
- Ha ásványvizet kérek, szóljak, hogy NE adjanak hozzá citromot!
- Ne bánj meg semmit, ami nem úgy sül el, mint azt előtte nagy lelkesen gondoltad, bándd azt, ha elszalasztottad a lehetőséget!

(Be)fejezet

Tegnap véget ért a móka, ha jól tudom. De azért még tegnap is volt nap, hiába volt üres a tér, az udvar nem! Ott összeeresztettek két embert, akik közül az egyik azzal küszködött, hogy befejezze a kérdését, a másik pedig folyton elfelejtette a kérdés elejét. Majd az emlékképek folyamán úgy válaszolt, hogy végül már azt sem tudta, mi volt a kérdés, és válaszolt-e egyáltalán.

.

Milyen módon kezdődött a beszélgetés? Azt nem lehet tudni, mert már folyt, amikor összedugták a kihangosítást. És hogyan ért véget? Közelebb üléssel, de folytatódott. Hogy a közeltrécs miként ért véget? Nem tudhatom, hisz el kellett jönnöm. Nem volt se kezdete, se vége. Talán még most is beszélgetnek.

Vidulj!

Csütörtökön újra útra keltem, régi-új barátnőm színházba hívott, de a késő nekem túl késő volt, próbáltunk nyomulni hétre, de a színházasok hatra alkudták a jegyünket, így sajnos a felolvasók társaságától nem búcsúzhattunk el, de láttuk őket is. Bár cselesen, de telve volt a felolvasó udvar, alig jutott szék az épphogy bepottyanóknak.

.

Péntek: a kollégisták ekkor már valószínűleg hazamentek. Hiába a hírnév, valószínűleg inkább könyveket olvastak otthon, kevesebben voltak e nap. Igazából rosszabbra számítottam, és nem hogy elfogadható, de kifejezetten érdekes volt a sok szó, amit hallgattam volna még egy darabig.

.

Eztán bevallom, kicsit zavarosan éreztem magam, mert sejtéseim támadtak a jövőm iránt, mert sejtelmem sem volt, hogy helyes-e egyáltalán, hogy vagyok, hogy ott vagyok. Gondoltam, abban a millió emberben ott bujkálnak ismerőseim, akikkel nem fogok összefutni, mert sötét volt már, a fejek pedig többnyire mámorosak, ha mástól nem a zenétől. Zsúfolt volt a tér, de vidám. Szerettem volna én is vidorkodni még jó sokáig.

.

Ghymes - Azért ne bánkódjál:

http://www.youtube.com/watch?v=YMWNM7qe8Wg&feature=related

Play

Egyre többen pénzkeresők, akik egyelőre boldogok, mint esküvő után az ifjú pár. A másik szekció meg puffog, hogy még mindig nem, és miért nem ő, és én is ide tartozom, de igyekszem nyugton maradni, és kitartóan, türelmesen, szorgalmasan remélni a legjobbakat. Ha valamit nem jól csinálok, előbb-utóbb úgyis rájövök, aztán kijavítom. Úgy legyen!

.

Coldplay - Viva la Vida:
http://www.youtube.com/watch?v=gJkLgawoElg&feature=related

Cute arcok

Mindig "csak" a kudarcokat látnám? Nem. Inkább a kudarcokat is látom! Amúgy a tegnapi csak akkor tekinthető kudarcnak, ha ezt nézőszámban mérik, mert a srácok igenis jók voltak! A riporter pedig egyre profibb kérdéseket tesz fel. Egyébként szerintem meghallotta az, akinek meg kellett hallania, hiszen egyből interjúra invitálták a Lacikat, amit már nem csak az ott jelenlévők hallhatnak. Csütörtökön jönnek a csajok ;)

Placcs

Tegnap igazán megtettem, ami megtehető volt, de néha mégis szükség van némi szerencsére is. Ma meg ott folytattam, ahol tegnap abbahagytam. Most meg nyomok egy rövid pausét, hogy megfeledkezzek a sok problémáról, és egy picit jobban érezzem magam. Talán sikerül. A hirtelen belelkesülések utáni nagy pofáraesések időszaka ez.

Klassz meeting

Öt éve történt, hogy ezekben a napokban közölték, mégsem indul ötödév, így hirtelen mentem ahova tudtam, lettem vámügyintéző. A lényeg, hogy eltelt 5 év, és nemcsak eljött a találkozó ideje, de volt is, aki megszervezze. Furcsa és jó volt újra találkozni emberekkel, akikkel azelőtt nap mint nap.

.

Láttam, hogy a többség, aki továbbtanult, épp most küszköd a munkaerőpiac megismerésével, aki pedig már öt éve a piacra dobta magát, az nagy valószínűséggel sínen van. Felfoghatnám úgyis: a fenének kellett tanulni, de optimista módon inkább úgy nézem: öt év múlva bizonyára én is sínen leszek. És nem úgy, mint Attila, az öcsödi srác.

.

Néhány érdekesség még: Valczer ofő kiosztotta mindenkinek azt a versféleségemet, ami mindenkit négy sorban jellemez (őt is). Én már el is felejtettem a kisebb-nagyobb összetűzések miatt, hogy ilyenem is van, és hogy ezt ilyen célra is fel lehet használni. Öt évig kellett szemeznie a 20x4 sorral, kielemeztetnie a pszichológus hugicájával, hogy közölje, mennyire tetszett neki, és hogy megállapítsa, mennyire szigorú vagyok.

.

És emlékül egy dal, és nem azért, mert szeretjük. Ezt legalább 10x meg kell ám hallgatni egymás után, hogy elérje a kellő hatást!

Zámbó Jimmy - Egyszer megjavulok én:

http://www.youtube.com/watch?v=OyBwQKqJ6-k

Félországos körtúra

Az úgy kezdődött, hogy nagymamám nézte a tévét... pontosabban, hogy bekötötték neki a kábeltévét :-) A másik szál, hogy édsanyám megemlítette hajbaját. És elszántan el akart menni az Ormosba. Én meg nem akartam, hogy egyedül bolyongjon a betondzsungelben, megkértem, bolyongjunk együtt! Úgyhogy felkerekedtünk a felvételi utáni hajnalon. Úgy terveztük, hogy aznap késő este haza is érünk, de nem egészen így történt.
.
Nagy nehezen odaértünk, és elintéztük az elintéznivalót, azután kezdett lassulni a tempó, és úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk azt, akinek a tévénézésével kezdődött az egész túra. Úgyhogy újabb 272km helyett már csak 162km-t vonatoztunk aznap.

.

Másnap újra felpörögtünk és az összes létező rokonság felkeresése mellett még egy bő órás shoppingolás is belefért mielőtt ebéd után hazaindultunk volna megtenni a röpke 127km-ünket, ahol részeg hajléktalanok, tomboló szurkolók és táborból hazatérő árvák kísértek minket. Szép az élet és színes!

.

Ormos Intézet:

http://www.ormosintezet.hu/

Be Master!

Az első papírkötegen átrágtam magam, ami szükséges volt ahhoz, hogy oda merjek állni a felvételi bizottság elé. Bármilyen hihetetlen, de ez volt az első felvételi az életemben. Túl vagyok a diplomaosztómon, simán megúszhattam volna az életemet felvételi nélkül, de úgy tűnik, hogy valamilyen belső indíttatásból nem elégszem meg a főiskolai diplomával, mester szeretnék lenni.

.

Hogy bemutatkozásom mennyire volt eredményes, arról még nincsenek információim, minthogy a pótfelvételi jelentkezések feldolgozása késik. De bármikor megérkezhet a kis vagy jó esetben a nagy boríték, és a nagy borítékon belül is lehet jó hír, vagy rossz. Megéri-e az államnak fizetni még egy évig, hogy NYF-es legyek? Vagy erre már nincs keret és magamnak kell. Vagy a legrosszabb, ha köszönik, nem kérnek belőlem, ha fizetek, akkor sem! Na, majd kiderül.

.

Csúsznak (ki hinné?):

http://www.mti.hu/cikk/302657/

táBorozás

Igyekszem magamhoz térni ebből a hosszú vívódásos hagyjuk, majd máskor, inkább nem írok... sorozatból, és nem túl hosszú mondandópótlás után folytatni ott, ahol abbahagytam.
.
Aug. 12-15 között, három éjjel három nap, volt szerencsém részt venni nem holt költők, hanem élő írók között a híres Írótáborban Tokajban nem íróként. Még sosem voltam táborban, amúgy is kíváncsi voltam.. Igaz, eleinte kételkedtem jelenlétem jogosságában, de aztán a végére elmúlt ez az érzésem. Olyasmi ez az egész, mint a Vándorszemi, csak nem vándorol és tovább tart.
.
Ami furcsa volt ott nekem, hogy nem is hallottak vándorlásainkról, vagy a SZIRTről, vagy A vörös postakocsiról. Na, jó ez utóbbiról már hallottak néhányan. De legalább nekem is volt némi újdonság a tarsolyomban. Jövőre elmegyek-e? Szeretnék, de megígérni nem tudom, mert addig még rengeteg víz lefolyik. Mindenesetre örülök, hogy ott lehettem.

.

A program:

http://www.szolnokinaplo.hu/node/3203

Régítettem

Az Olimpia rég véget ért, én meg rég túltettem magamat rajta. Ennyit a sportról. Annyi mindent nem írtam ide... próbáltam újítani valami sablont, de nekem ez ilyen unalmasan tetszik. Legalábbis ez tűnik ki abból, hogy a hirtelen szebbnek gondolt környezetben egyszerűen nem esett jól megjelenni. Úgyhogy inkább vissza az egész. Így van ez jól.

.
Rövid vázlat, amiről szeretnék pár szót ejteni:
- táBorozás
- Be Master
- Félországos körtúra
- örök jelen
.
Most meg megyek, mert goulashodni kell a soupnak. És nélkülem nem megy neki.

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Az utóbbi időben túl sok időt töltöttem képernyő előtt, ezért elvonókúrát tartok. Nyilván így mindenféle online előfordulásom foghíjasabb, de bejelentem, hogy ez igenis jót tesz! A legderűsebb embereket is előveszi néha a borongás, és minél derűsebb tud lenni vki, annál borúsabb a sötét oldala... Félreérteni a felénk áramló hullámokat nem is olyan nehéz. Főleg, ha azt hisszük, minden rendben. Mert, ha nincs igazunk, azt hisszük, mi hibáztunk. Pedig csak félreértés az egész.

.
Nézem, nézegetem a pekingi világtetejére kerülések özönét, és... a legalább 9 aranyban bizakodó reklám eddig igencsak távol áll az igazságtól. Még az elején járunk az egésznek, de számomra kissé zavaró kezd lenni ez a folytonos hisszük, hogy meg tudjuk csinálni, még akkor is, ha csak matematikai esély van rá. Mondjuk ezt jól megalapozza az utolsó másodperces kézis döntetlen, de az is csak döntetlen.

.

Eddig csak egy magyar legény volt talpon. Ha mások is olyan eredményeket érnének el, akkor több ok lehetne az optimizmusra. Akik ebben utaznak, akarják-e, amit akarnak? Igen, hogyne. De mennyire? Akarják-e annyira, mint a távolkeletiek, vagy a vadnyugatiak? Megyek, filózok inkább azon, hogy én mit akarok, akarom-e egyáltalán, és hogy mennyire...

.

Pekingi éremtáblázat:
http://olimpia.origo.hu/peking-2008/20080809-eremtablazat.html

Rövid hírek

Valamiféle néma hiszti zajlhat a háttérben, sejtésem sincs miért nem akaródzik ide írni... Majd elmúlik! Pedig lenne miről mesélnem, mindig történik valami: nálunk nyaralt egy gyerek, megjártam Matyóföldet, katonatemetésen jártam, megyek mesterképzésre, ha sikerül... meg táborba.

.

Newton Faulkner - Teardrop:
http://www.youtube.com/watch?v=droZGvBt5DY

Miénk a placc

Már megint ott voltam. Már megint felolvastam... hét ember egyikeként. Ezt is megéltem: Nyh főterén. Erről persze senki nem tudna, ha itt nem írnám le. Pontosabban így sem, hisz ezt sem olvassa senki... Megyek én is vissza a nyárba.

.

Kiegészítés: tévedtem, igenis olvassák :)

A helyzet az, hogy mi megtettük a magunkét, csak mellettünk az elején kissé hangosan doboltak, ülőhelyet magunk varázsoltunk a nagyon esetleges hallgatóságnak, de a végére belejöttünk. Egy hétre rá optimizmusom alábbhagyása és a meteorológusok baljós előrejelzéseinek köszönhetően nem mentem el. Pedig a jóslat nem teljesült. Sejtéseim szerint (drc alapján:) többen voltak, és még a nap is sütött. Többet nem megyek nem el!

.

drc:

http://kurvannya.freeblog.hu/archives/2008/08/09/Ize_zavart/

Nyílik már

Eléggé kiestem mostanában az ideírkálásból agyilag. A nyár az oka mindennek. (Na, meg a bizonytalanság még mindig.) Eső ide vagy oda, érzem attól, hogy benne vagyunk a kellős közepében ennek az évszaknak, amúgy már nem is esik (egyelőre).

.

Valamikor megcsípett egy szúnyog, azóta hiszem, hogy legkésőbb az utolsó pillanatban kinyílik valami ajtó vagy ablak az utamon. Valahol elvesztettem a türelmetlenségemet, de már nem emlékszem, hogy hol. Most abszolút nyugi van.

.

Nem mentem világgá, itthon vagyok. Feszegethetném, miért nem veszem a hátamra a világot? Sokkal színesebb lehetne az életem! Igazából nem tudok válaszolni a kérdésre. Nem vágynék rá? De vágyom, csak nem annyira, hogy áldozatokat is hozzak érte. Talán később, ha nem inog alattam ennyire a talaj. Pedig a Föld nevű mókuskerék mindenki alatt ugyanolyan sebességgel pörög..

.

Where the hell is Matt? (2008):
http://www.youtube.com/watch?v=zlfKdbWwruY

Terem

Gyorsan elmegyek megint messzire, amíg nem hiányzom senkinek. Hátha nem is veszik észre hiányomat. A hirtelen befordulásból kifordulva... feldobtam a labdát, várom, hogy a gravitáció visszahúzza. Remélem, nem héliummal töltött! Labda feldobva, kocka elvetve. Nyári időben, meg esőben is gyorsan nő a kocka, úgyhogy várom, keljenek a kiskockák. Ha nem kel ki, vetek a helyére bukfencet. Bolondmagom is van még sok, de az terem magától is! A bolond mifelénk őshonos. Annyira, hogy osztályterem. Lényeg a lényeg: elmentek otthonról. Keresem a terem, ahol elférek, ahol elkelek... Ahol kellek.

Ugróiskola

Gondolkodtál már azon, hogy tervszerűen alakult-e úgy az életed, ahogy? Ha elégedett vagy, azt mondod, naná, pontosan ez akartam lenni! Ha a folyton nyavalygók táborát szélesíted, akkor pechesnek tartod magad, és hogy nem is lehetett volna más a sorsod, mert ahhoz bizony szerencse is kéne. Vagy az elégedettek között is tarthatod magad a szerencse fiának, de mivel a szerencse forgandó, csak reménykedni tudsz, hogy ismét hatost dobj.

.

Van-e sajátos technika a helyzetbe kerüléshez? Nincsen. Aki azt gondolja, hogy van, az megkerülte azt a fázist, amit sülésnek, fővésnek, erjedésnek... nevezhetjük bárminek, amelynek folyamán az élelmiszerekből étel-ital válik. A lényeg, hogy nem lehet egy ugrással 'a' pontból 'b' pontba kerülni, még távirányítással sem, mert ott is megteszi az utat valami, amit nem látunk. A recept kitalálása pedig a mi feladatunk. Azt hiszem erre mondják: rá kell érezni az ízére...

.

Nemes Nagy Ágnes - Ugróiskola:
http://www.dia.pool.pim.hu/html/muvek/NEMESNAGY/nemesnagy00309/nemesnagy00313/nemesnagy00313.html

Kap-oszta

Volt a lagzin három fogás, amit rögtön egymás után szolgáltak fel. Mindegyikkel simán jóllakok. Az első nem tűnt szimpatikusnak, a másodikra fájt a fogam. És amikor már szemeztem az utolsó falatokkal, hogy meg bírom-e enni, akkor hozták be az igazi kedvencet, de már esélye nem volt. Finom volt a második is, sőt, az első sem lett volna rossz... de az fix, hogy lemaradt rólam a töltött kápi.

.

Ez az idő vs. minőség verseny persze az élet minden területén jelen van. Persze nem jelenti azt, hogy az olcsó, vagy könnyen, hamar megkapott dolgok értéktelenek lennének az életünkben.. vagy mégis? Én mindenesetre nem hiszem, de azt igen, hogy a kapkodás fuldoklás közben sem szerencsés megoldás. Biztos szedném a lábamat, ha veszett eb kergetne.. de ott sem a futás a helyes megoldás, mert a kutyák gyorsabban futnak...

.

Paul van Dyk - Let go:
http://www.youtube.com/watch?v=bO0PMclabt4

I got life

Meggyet válogatni befőzéshez, magvalni lekvárhoz, ledarálni, fagylalt készül, pite, leves... felsorolás az egész, de elment vele egy nap. Ideje lenne már a Tévedsz, hogyha azt hiszed... c. verset gyakorolni, hogy az ifjú pár ne csalódjon bennem.

.

Haj, de jó lenne a Hairt is megnézni! De nem lehetek egyszerre két helyen. Ez meg már egy éve fix. Arról is eszembe jutnak a gimis évek... ahol mindhárman osztálytársak voltunk, s a zenéjére (is) táncoltunk a szalagavatón. Most meg előfordulhat, hogy ugyanott a túloldalra kerülök.?! Elő.

.

Ez lenne csak az igazi pálfordulás az életemben, hiszen a mi leszek, ha nagy leszek kérdésre mindig az volt a határozott válaszom, hogy bármi, csak az nem. Már ebben sem vagyok biztos. Jockey Ewing már rég megmondta: "Soha ne mondd, hogy soha!"

.

Hair - I got life:
http://www.youtube.com/watch?v=-1LRD3DtFAo

Be fő a fő

Valami készül.. befő télire. Nem, nem tücsök szeretnék lenni, hanem hangya. Minden téren készülődést érzek. Nem érzem, hogy kész lennék és jól megérdemelt pihenésemet tölteném. Pedig az egész csak hozzáállás kérdése.

.

Aki netán olvasta a tegnapi bejegyzésemet, amit töröltem csúnyán... csak annyit, hogy nem gondoltam meg magam, tényleg főzőcskézek, de annyira értelmetlenül fogalmaztam meg... nem a lista a lényeg, hogy hányféle ételt tudok elkészíteni, hanem az, hogy amihez hozzáfogok, az működjön.

..

Szeretnék bizonyos dolgokat elérni... mondhatni: felnőni. Bármelyik pillanat lehet a változás kezdete.. múltban, jelenben, jövőben. Az ilyeneket úgyis csak utólag definiálhatjuk. Addig is... gyötrelmesen türelmesnek kell lenni, különben egy pillantás alatt elromolhat minden... azt meg nem akarjuk.

.

Balu kapitány:
http://www.youtube.com/watch?v=LpoyWAYyGbg

Menjasszonyba!

Vajon milyen érzés lehet azzal a tudattal élni, hogy egy hét múlva esküvő? Persze, gondolom a szervezkedések körül foroghat az agy. Ha tényleg akarják, akkor valószínűleg meg sem fordul a fejükben, hogy visszakozzanak. Nem is létezik más a világon, minden eltörpül... kivéve az A NAP.

.

Talán az is megfordulna a fejemben: egy.. sőt, két család rég nem látott tagjai gyűlnek ilyenkor egybe. Biztos nem véletlen, hogy az életben olyan ritkán látják egymást. Akik itt ismerkednek össze, eleve előítéletük lehet, attól függően, mennyire áll közel hozzájuk a vőlegény, vagy a menyasszony. Az esküvőmön már biztos meg lennék keresztelkedve is... úgyhogy valószínűleg imádkoznék azért, hogy ne legyen balhé!

.

Ha kilenc nőszemély egy szobában ennyire különböző tud lenni... Nem gondoltam volna, hogy annyira félelmetesen, határozottan rájuk parancsoltam azon a szép bográcsos estén a telefonban... Végső soron: tökéletesen eredményes volt, mert a "lyányok" eljöttek, igyekeztek viselkedni, és nem veszekedett senki... Talán még a menyasszony is jól érezte magát.... Unatkozni, biztos nem unatkozott.

.

Balkán Fanatik - Csináld, csináld, jól csináld:
http://www.youtube.com/watch?v=i7S_iqUBFu4&feature=related

Bográcsos kedély

Bográcsünnep a fősuli édenkertjében? Nem cserélném semmire. Ki hitte volna, hogy ilyet is lehet! És lehet. Mint ahogy lehet bárddal is paradicsomot hámozni. Csak nagyon-nagyon vigyázni kell. Ezt is mi a fenének tettem? Mert a kenyérvágó kés foglalt volt.....

.

Oda kell figyelni minden kis mozzanatra: a könyvet ne tegyük étel-ital közé, legfeljebb a szakácskönyvet, de arra is ügyelni kell. Ha már nyitott a cipőnk, óvatosan járjunk, hogy ne menjen bele kavics, bogár vagy bármiféle apró éles tárgy. Vigyázzunk a talpunkra! Sosem árt, ha van nálunk sebtapasz, hisz kis helyen elfér.

.

Sok apró- és nagyságra szükség van egy ilyen bográcsünnep létrejöttéhez: vendégszerető, barátságos emberekre és egyre, aki különösen figyel pici részletekre. Ő a tűz csiholója, aki nélkül a láng nem lobogna, s a többi kóbor lélek sötétben bolyongna.

.

Tape Underground - Közelér:
http://www.youtube.com/watch?v=g8vvCwPOge0

Moony nights among stars

A ma környéki napokban nyári szünethez hasonló élményekkel gazdagodom. Ez nem a medvebőrleivás érzését kelti, inkább a lekésett nyáriszünetek bepótlásáét. A nyár ott van minden évben a diákévek elmúltával is. Persze a tenni akarást nem szorítom háttérbe továbbra sem, csak házasítom a türelemmel. Aztán remélem, szép gyerekeik lesznek..

Besh O Drom - Amikor én még kissrác voltam:

http://www.indavideo.hu/video/Besh_O_Drom_-_Amikor_en_meg_kissrac_voltam

Lótusz Notes

Ma valami történt. Azon kívül, hogy lekéstem buszt, vonatot, szombat lévén a boltok is bezártak.. Igyekeztem úgy viselkedni mindenkivel, hogy ne keserítsem meg a napját. Aztán indult vonat egy órával korábban, mint számítottam rá. Szomorúan jöttem haza, de már nem emlékszem rá, hogy miért. Türelmetlen voltam.. arra emlékszem, hogy miért... de igyekszem úrrá lenni rajta. Már belátom, hogy erre van most a legnagyobb szükségem.. ahhoz, hogy elérjem mindazt, amire méginkább vágyom.

.

Om mani padme hum:
http://www.youtube.com/watch?v=2shskL0AYuE

Kedves szavak

Vannak dolgok, amiket hiába akarunk elérni, egyszerűen nem működnek. Könnyű lenne arra hivatkozni, hogy a világ összeesküdött ellenünk... ez nem így van, legfeljebb mi képzeljük. Magunk tesszük meg a ballépéseket, a következmény is a miénk. Az álom sokszor álom marad, a valóságot máshogy kell keresni. Hisztivel, kiabálással, erőszakoskodással nem megyünk semmire. Aktív szókincsünket kedves szavakkal kell bővíteni, hogy boldoguljunk, de sokkal. A durva, sértő, lehúzó megjegyzéseket hagyjuk meg a passzív szókincsünkben!

.

HIM - In joy and sorrow:
http://www.youtube.com/watch?v=SWmwDy6wr8Y

Wanted

Kiabálok hahót mindenfele, hogy hééé, itt vagyok! Kéne valamit kezdeni velem, mert mindjárt felrobban bennem a tenni akarás!! Persze túlzás, hogy kiabálok, de azért igyekszem az emberek tudtára adni, hogy létezem. Hogy mire jutok? Az nem csupán tőlem függ, de én azért is megteszem, ami tőlem telik. És nem engedek a pesszimizmusnak, nem érdekel! Let's dance! Ezt nem is nekem kell mondani!

.

Missy Elliott - Get Ur Freak On:
http://www.youtube.com/watch?v=iVMDyJrAyZE

Idegen Igen

Ez az életminőség-változás úgy kizökkenti az embert... napokba telik, míg összeszedi a gondolatait, hogy akkor most mi van?? Ebbe a nagy magamsorsával törődésben majd elfelejtettem a koszorúslány presztizsemet, és hogy ez mivel is jár... Az egy dolog, hogy ez az első "idegen igen" az életemben (nem számítom a kislánykori lagziban való részvételeket)... de ezzel kapcsolatban szervezkedni is kell ám. És ez bizony felpezsdíti az életet így a nagy semmiben.

Millió infó az esküvőről:
http://www.weddings.hu/blog/szoszsz/

Ködös cipő

Megyek a ködösbe, ismeretlen utakon. Nem félek. Összeszedem mindazt az információt, ami a rendelkezésemre áll, aztán meglátom mire jutok. Valószínűleg én is okosabb voltam, amikor még másik cipőben jártam. Nem számít... A káosz csak látszat, hisz benne rejlik a megoldás. Csak rendezni kell az egyenletet. Ha netán úgy sejtem, megvan az eredmény, akkor is ellenőrizni kell a feladatot, mielőtt kiadom a kezemből.

.

Alice Deejay - Back in my life:
http://www.youtube.com/watch?v=zKwb0uaoLlE

Önfényezés

Épp most vagyok a túl mindenen és a mindenek előtt előtt. Holnap átveszem négy év munkáját. Akárhogy is nézem, büszke vagyok magamra, hisz ezen a szakon, bármire is megyek vele... négy év alatt, (nem kisebbségi nyelvű) nyelvvizsgával egyedül én végzek. Tisztában vagyok vele, hogy ez lényegtelen, és a gyerekes dolgok kupacába vész holnapra, mégis muszáj volt ezt valahol megjegyeznem. Holnap már késő lenne, hisz akkor ünnepélyesen megkapom a papírt, s nem leszek többé "kis főiskolás". Erre azután nem hivatkozhatok. Mi leszek azután? Erre én is kíváncsi vagyok. Először munkakereső...

Spy the Ghost - Most kell:
http://www.youtube.com/watch?v=m2siKoXjX1M

Tessék tetszeni!

Na, mostmár aztán elég legyen! Azt mondom folyton: az optimizmus életet ment, meg hogy ez csak elhatározás kérdése. Akkor tessék elhatározni! A nyavalygás nem vezet sehova: elő a sarkantyút és sarkantyúzz, gyía! Nem, nem a parancsszó a lényeg, hanem az elhatározás. Tessék kimenni a napra, tessék örülni a világnak, tessék tetszeni! Mindaz, amit a világnak mutatunk, belőlünk fakad és ezzel alakítjuk a világot és saját körülményeinket egyszersmind. Ideje megfogni azt a kormányt, és irányítani az életünket még akkor is, ha életünkben nem jártunk ezen az úton, és tele van kátyuval. Nem kifogás az sem, ha mindennap ugyanazt az utat kell járni... Mi vagyunk az út! Mi vagyunk az út??

.
Nox - Ébredj fel!
http://www.youtube.com/watch?v=pEF8IFRXkD4

Üdvöz légy!

Ma eltöltöttem éd'sapámmal egy teljes napot. Ezer éve nem járt a városomban, régről ismerte, de újonnan nem. Örültem, hogy bemutathattam neki ezeket a szépségeket! Furcsán nézhettek rá néhányan, mert ő kalapot hord. Szinte mindig. Nem éreztem cikinek, csak azt éreztem: ő az én apukám!

.

Annyi rosszat feltételeztem róla, de ma olyan jóságos volt, hogy mindent elfelejtettem. Otthon maradt a bérletem, mégsem szidott le. Az ő városa a Cívis volt valaha, de megértette, az én élményeim itt öltenek valós alakot. Én csak csodálom azt a szent helyet, ahonnan az emberek istenként térnek vissza. Földi halandóként teszem, ami tőlem telik..

István, a király - Oly távol vagy tőlem:
http://www.youtube.com/watch?v=2vt6NsvcVQI

Job világ

Ideje áttérnem az álláskeresés komoly és kemény fázisába. Még nem ismerem azt a világot. Hát most majd megismerem... Ugrottam már fejest az ismeretlenbe, pl. tanítási gyakorlatnál, de akkor még volt, aki a "kezemet fogta" és segített. Mostmár teljesen önállónak kell lennem. Ez a legfélelmetesebb az egészben. Én döntöm el, hogy tanítok, asszisztálok (persze a lehetőségekhez mérten) vagy bármi mást. Nem szeretnék lézengő writer lenni, vagy gavallér, akinek a hétköznap csak álom, és az ünnep az élet.

.

Rácz Gergő - Súgd a nevem:

http://www.youtube.com/watch?v=5wsdUcwEGBM

Kín állat

Mit is mondhatnék a mai napról? Valamikor délután kezdődött, tegnap ünnepeltem. Aztán elmentem oda, ahol eddig semmi okom nem volt kínosan érezni magam, de most... erre ez a péntek 13 tökéletesen alkalmas volt. Hiába.. az őszinteség fájdalmas is lehet. Tetéztem azzal, hogy feltettem olyan kérdéseket, amiktől a kínosság mértéke fokozódott. Ezen csak az idő segíthet!

.

Enya - Only Time:
http://www.youtube.com/watch?v=8IjIG_7Zt4U

Kacagó szél

Túl vagyok az álomvizsgán. Épp a "szerelmemből" véreztem majdnem el. De megbocsátok magamnak, mert utólag sopánkodni kár. Ha nem akartam volna így járni, nem kellett volna hallgatnom a nevető mit aggódokra. Továbblépek, különben a dudva, a muhar, a gaz lehúzna. Magamat áltathatom mi lett volna hákkal, de inkább befedem a megtörténtet, had érlelődjön. A végeredmény valószínűleg olyan lesz, amit sosem várt el tőlem senki. Én sem. Fűszer nélkül íztelen az étle. Ideje új lapot kezdeni létem not-eszében: keresni az alkalmakat, hogy megteljen ízekkel ez a kiürült világ...

Hercules & Love Affair - Blind:
http://www.youtube.com/watch?v=Fb8S51M2GAc

Lepel a nehéz kő

Igyekszem rejtélyes maradni... viszont egy idő után nyomasztóvá és unalmassá válik a kiismerhetetlenség köde. Óvakodom a lebukástól, a világért se árulnám el magam, aztán mikor végre valaki lerántja a leplet... megkönnyebbülök és én magam teregetem ki a szennyest. Hiába, mosni kell néha a szutykos, bűnöket takaró leplet is. Most lényegtelen, hogy úgyis foltos marad, elég a tudat, hogy megtettük, ami tőlünk tellett. Majd az ítéletnapon elbírálnak...

.

Stereo MC's - Connected:
http://www.youtube.com/watch?v=7hDag2M1gDA

C'mon

Végre kezdenek a napok jelentőségteljesekké válni. Talán annyi dolgom lesz, hogy meg se fordul az eszembe, hogy ide írjak... Talán minden megoldódik a maga idejében, és nem fejlesztem tovább ezt a közhelygyűjteménnyel vegyített valamit, ami olyan én vagyok. Mindenki változik, remélem azért én sem ragadok le ezen a szinten és a stílusom idomul a koromhoz, ahhoz, hogy beleilleszkedjek a társadalomba. Jaj, nem szeretek ám én nagy szavakat se használni, de ebből a gyerekes pempőből is ki kéne mászni, úgy hogy azért mégis ne forduljak ki magamból teljesen. Csak boldogulni szeretnék, megállni a lábamon és nem szeretnék felesleges lenni. Megyek is valamit tenni.

.

Tom Jones - You need love like I do:
http://www.youtube.com/watch?v=mSAaC74v7fA

Gépírcsatár

Folyton kimegy a fejemből, hogy nem mindenki profi gépíró, akinek e-mailt írok. Aki tud gépelni, annak fel sem tűnik, mennyi előnnyel jár, és a gépelni nemtudóknak milyen gyötrelmes lehet a neten való levelezés, vagy bármilyen művelet, amihez meg kell találni egyesével azokat a fránya billentyűket, amik mindig ugyanott vannak, mégis, mintha bújócskáznának. Elnézést kérek tőlük, rendszerint figyelmen kívül hagyom ezen tulajdonságukat az embereknek.

Egyszer kellene elszánni magukat úgy igazán, hogy megvívják ezt a háborút.. (Csatának nem nevezném, minden karakter bevésése egy csata, úgyhogy az egész folyamat inkább háború.) Ezt már rég megnyertem, simán kiismerhető az ellenfél, előlem egy karakter sem rejtőzhet el!

Persze az emberek alapvetően különbözően gondolkoznak, mást és mást látnak legyőzendő akadálynak. Van, aki dartsban verseng (ebből Ámor is gyakorolhatna), van, aki inkább kötöget, énekel.... és felsorolhatnék itt a végtelenségig mindent, a fókavadászattól a gyermekláncfűzésen át a fűzfánfütyölésig, akkor sem érnék a végére. Addig jó, míg csatázunk, ha véget ér egy háború, ne sokáig tetszelegjünk a győzelem örömmámorában, mert vagy csak szimplán furán néznénk ki, vagy mert könnyen hátbatámadhatnak, vagy egyéb.

.

Groove Coverage - Far away from home
(ennek az üteme kb. 90 leütés/perc :-) :
http://www.youtube.com/watch?v=5ti1dAC6r94