Volt a lagzin három fogás, amit rögtön egymás után szolgáltak fel. Mindegyikkel simán jóllakok. Az első nem tűnt szimpatikusnak, a másodikra fájt a fogam. És amikor már szemeztem az utolsó falatokkal, hogy meg bírom-e enni, akkor hozták be az igazi kedvencet, de már esélye nem volt. Finom volt a második is, sőt, az első sem lett volna rossz... de az fix, hogy lemaradt rólam a töltött kápi.
.
Ez az idő vs. minőség verseny persze az élet minden területén jelen van. Persze nem jelenti azt, hogy az olcsó, vagy könnyen, hamar megkapott dolgok értéktelenek lennének az életünkben.. vagy mégis? Én mindenesetre nem hiszem, de azt igen, hogy a kapkodás fuldoklás közben sem szerencsés megoldás. Biztos szedném a lábamat, ha veszett eb kergetne.. de ott sem a futás a helyes megoldás, mert a kutyák gyorsabban futnak...
.
Paul van Dyk - Let go:
http://www.youtube.com/watch?v=bO0PMclabt4
http://www.youtube.com/watch?v=bO0PMclabt4
