2008. július 27., vasárnap

Nyílik már


Eléggé kiestem mostanában az ideírkálásból agyilag. A nyár az oka mindennek. (Na, meg a bizonytalanság még mindig.) Eső ide vagy oda, érzem attól, hogy benne vagyunk a kellős közepében ennek az évszaknak, amúgy már nem is esik (egyelőre).
.
Valamikor megcsípett egy szúnyog, azóta hiszem, hogy legkésőbb az utolsó pillanatban kinyílik valami ajtó vagy ablak az utamon. Valahol elvesztettem a türelmetlenségemet, de már nem emlékszem, hogy hol. Most abszolút nyugi van.
.
Nem mentem világgá, itthon vagyok. Feszegethetném, miért nem veszem a hátamra a világot? Sokkal színesebb lehetne az életem! Igazából nem tudok válaszolni a kérdésre. Nem vágynék rá? De vágyom, csak nem annyira, hogy áldozatokat is hozzak érte. Talán később, ha nem inog alattam ennyire a talaj. Pedig a Föld nevű mókuskerék mindenki alatt ugyanolyan sebességgel pörög..
.
Where the hell is Matt? (2008):
http://www.youtube.com/watch?v=zlfKdbWwruY