2009. május 6., szerda

Barátkozó állataim


A fejbe importálós és a papírra vetős tanulás közül most azért preferálom az előbbit, mert azt legalább végezhetem a napsütésben odakint, ahol a minap például azon kalandozhattak a gondolataim, vajon miért szállt le mellém egy feketerigó.
.
Miért tölti a szabadidejét a valahonnan elszökött jámbor kutya azzal, hogy engem hazakísér? Szaglászik a fűben, meglát, odébbmegy majd úgy tesz, mintha nem követne: amikor látja, hogy ránézek, ismét a fűben szaglászik. Hazaérek, leül a járdán és megvárja, míg bezárom a kiskaput. Felugrik rá, mintha köszönne, majd visszasomfordál arra, amerről jöttünk. Nem kérte, hogy beengedjem.
.