Az élet választások sorozata. Kezdetben még előttünk a teljes étlap, az egész élet. Először bárkit vagy bármit kiválaszthatunk, majd fokozatosan szűkül a kör. Hogy milyenné válik az életünk, végső soron attól függ, hogy vagyunk-e elég merészek a választások alkalmával, vagy beérjük a kevesebbel is. Egyáltalán nem biztos az sem, hogy van helyes, vagy helytelen döntés.
Saját magunkban határozzuk el, hogy mit választunk. Utólag sopánkodni kár. Mégis miért sopánkodik pl. Mézga Gézáné, hogy nem Hufnágel Pistit választotta? Honnan jön ez a megbánás? Bizonyára a Mézga Géza váltotta ki. Ez azonban nem fair Hufnágel Pistivel szemben, hiszen neki esélye sem volt kiváltani ugyanezeket az érzéseket. A mi bajunk, ha rosszul döntünk, sopánkodhatunk később, hogy "bezzeg, ha a Hufnágel Pistit választottam volna..."
Aki tényleg vállalja a felelősséget a tetteiért, az nem várja el a másiktól, hogy megválaszolja helyette a döntéseket, és utólag nem bánkódik. Ami történt megtörtént, része az életünknek akkor is, ha nem úgy sült el, mint ahogy azt előre elképzeltük. Az ilyen ember önmagának nem csupán legnagyobb ellensége, de leghűségesebb barátja is egyben.
