Mindjárt megtudom, felvettek-e, nemsoká találok állást, rámtalál a szerelem és továbbgördül az életem. - Jóslom magamnak napról napra. Most jönne a "de". Ezt a szót nem használom, mert nem akarom. Mindig van valami, ami vagy feldob, vagy lelök, én pedig kapaszkodom, nehogy elszálljak vagy leessek.
.
Egyébként szépen kérek minden jószándékú embert: ha netán újra megmérettetés előtti helyzetbe kerülnék, a világért se próbálja elhitetni velem, hogy a vizsga egyszerű lesz, mert elhiszem és megdöbbentően félvállról veszem. Viszont, ha nagy küzdelmekre számítok, akkor kétszer annyi energiát fektetek bele, mint amennyi szükséges. Persze ebből magamnak kellene kigyógyulni.
2 megjegyzés:
ne higgyél te a Bacinak!
nekem annak idején minden nagyobb megmérettetés előtt azt adta be, hogy ha ez (az egyébként szerinte könnyű kis) vizsgát megcsinálom, akkor már szinte a kezemben is van a diploma.
Kamu! Pedig nem akar rosszat. Csak az ember úgy van összerakva, hogy a rostán bennmaradás akkor tűnik egyszerűnek, ha nekünk már sikerült. Azt elfelejti mindenki, hogy ott, akkor egyáltalán nem volt az.
Megjegyzés küldése