Marionettként igyekszünk összhangba kerülni a tánclépésekkel, amit az a láthatatlan zsineg diktál. Az óriás, aki a rendező szerepét játssza, sosem akar rosszat, különben nem teremtett volna. De ha nem is ő teremtett, akkor is muszáj szeretnie, ha már foglalkozik velünk és táncoltat. Ha nem szeretne, hagyná, hogy valami sötét sarokban porosodjunk... magányosan és szomorúan.
.
De merthogy rángatva vagyunk, ha ebben a nyavajás világban nem sikerül elkapni a ritmust, ha bosszantanak, ha belédrúgnak, ha a "nem megy"-ek sorozatlövésétől sérülten vonszolod szétcibált lelked, hát iratkozz be tánciskolába, hogy észrevedd a zsineget, hogy felvedd a ritmust, az ütemet. Can you feel it? akkor put your hands up in the air! Ha elkaptad, ha érzed, többé nem lesz okod panaszra, mert a miértek ismerője leszel, kicsi Marionett..
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése