2009. február 21., szombat

Arc a hóba

Aki nem lép egyszercsak estére, rétest nem kap, nem is kér. Én kérek szépen túrósat, méghozzá itt fogyasztom. Nem kell a porcukor becsapni édességgel a világot, hadd érezzem csak a valóságot. Másként hogyan tanulnám meg, hogy a hó hideg, és attól, hogy olvad, a víz sem lesz kézmeleg. Hadd nyomjam az arcom a hóba!.
.
Igen: szeretnék tanítani elvetemedett középfokon, ha lehet, ha-ha.. A labdát, a kérdést feldobogattam, úgyhogy most szorítok a gravitációnak, hogy ne szüntessék meg. Manapság mindent megszüntetnek, átalakítanak, ami meg se fordul józanul az emberi fejben. Nem ép fejek szülik ezeket a hajmeresztő döntéseket, nem... Csak épp józanul is megismétlik, mert pánikolnak.
.
Bárcsak jobban, őszintébben nevethetnék ezen, mint most teszem. De nem: jobb, hogy benne vagyok a földi létben, ahol nem győzhetek meg senkit arról, hogy a Menny és a Pokol egy és ugyanaz a hely, csak hozzáállás kérdése. Nem, ilyesmi nem kenyerem, rétest eszek.
.
Bikini / Depresszió - Közeli helyeken

Nincsenek megjegyzések: