2011. január 20., csütörtök

A fénybe nézz

Öreg hiba, hogy lehetnék bármi, de nem lehetek, ha nem tudom, mi az. Ha választok, leszűkíteném a kört. Beskatulyázódhatnék. Vágyom rá, és egyben félek tőle, hogy majd egyszerű lesz definiálnom magam. Mert most nem tudom: hivatalosan álláskereső voltam, vagyok, miközben dolgozom. Tanítok? Próbálkozok? Túlzás. Hivatalosan asszisztens leszek, de igazából tanár. Óraadó. Hivatalosan ott lakom, ahol nem. Stb.
.
Mire várok, mire vágyok? Erre? Nem. Most mégis ebben leltem nyugalmat. Várva a nyarat, amikorra talán eldönthetném, hogyan tovább. Reménykedem valamiben, a nem tudom miben. Hogy ugyan most levül vannak a dolgok a világban, de majd felülkerekedünk. És boldogan élünk, amíg meg nem halunk. Mint a mesében.
.
Ákos - A fénybe nézz!

Nincsenek megjegyzések: